99,9 százalék, hogy Da Vinci-festmény sínylődött a Szépművészeti Múzeum raktárában – bemutatták Tóth Csaba új kötetét

December 11-én délután mutatták be a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész Leonardo-tanulmányok című kötetét. A hiánypótló kiadvány a festőművész tizennyolc, Leonardo da Vinci munkásságával kapcsolatos tanulmányát tartalmazza, amelyek az utóbbi néhány évben láttak napvilágot. A közös pedig az bennük, hogy mind arra a felismerésre épül, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festmény da Vinci saját kezű alkotása. Mi több, a fiatal művész első firenzei korszakának egyik jelentős és befejezett műve, amely nagy valószínűséggel azonos az 1478-as Szent Bernát-oltárkép megrendeléssel, melyről eddig az volt az általános vélemény, hogy hozzá sem fogott, vagy befejezetlenül félbehagyta, és elveszett.

Tóth Csaba érvelésének újszerűsége abból fakad, hogy maga is alkotóművész, így a festészet, a látás tudománya felől közelít Leonardo életművéhez, immár nem első alkalommal. 2022 júniusában, az Ünnepi könyvhét keretében mutatta be a Berzsenyi Dániel Könyvtár a Mi Sziklás Madonnánk című tanulmánykötetet, szintén a Savaria University Press könyvkiadó kiadásában, abban a kötetben pedig még csak néhány Leonardo da Vincivel foglalkozó kutatása szerepelt – emlékeztetett dr. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató, aki aztán át is adta a terepet Tóth Csabának.

Dr. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója

Mint a szerző mondta, 2019 úgy marad meg az emlékezetünkben, hogy a Covid éve, pedig Leonardo halálának 500. évfordulója is volt, ezért összegezte életművét a művészvilág. Könyvek, filmek, kiállítások születtek erről a rendkívüli életműről, de az volt általános vélemény, hogy 500 évvel a halála után már nem nagyon tudunk meg újat a művészetéről: az egész életmű minden darabja ismert és valószínűleg már nem fog új mű felbukkanni sehol a világon.

„2019 decemberében ilyen tudattal, ilyen naivul mégis belevágtam egy kutatásba, aminek egyetlen egy kép volt az apropója, mely 1912 óta a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Közel 100 évig raktáron volt, és Leonardo műhelymunkájának tartották mind mostanáig. Amikor 2019-ben már le volt zárva a világ, sikerült online megvásárolnom Kenneth Clark könyvét, melyben megtaláltam azt a New York-i Metropolitan Múzeumban lévő rajzot, amelynek kompozíciós vázlatai nagyon sok rokonságot mutatnak ezzel a bizonyos festménnyel. Ennek eredményeképp 2020-ban elkészült egy komoly, több mint félszáz oldalas tanulmányom, mely azt bizonyította, hogy ez a mű minden részletében Leonardo saját kezű alkotása” – mesélte Tóth.

A tartalmas tanulmány megjelenése után 4 millió forint támogatást kapott Kásler Miklós minisztertől, hogy könyv formájában is kiadhassa. Tavaly pedig jött a következő fontos állomás: az ELTE SEK tudományos és kulturális bizottsága 1 millió forinttal járult hozzá következő könyvéhez, ebben a már említett tanulmány mellett öt új is napvilágot látott. Majd elérkeztünk a most megjelent, harmadik kötethez, mely az előző hat tanulmányon kívül újabb tizenkettőt tartalmaz. Ezek közül emelt most ki kettőt.

„Az első az úgynevezett Boltraffio Madonna szerzőségét vizsgálta. Minden eddigi Leonardóhoz köthető forrást és a Boltraffio szerzőséget megkérdőjelező írást felkutatva összegzi ez a tanulmány, illetve új megvilágításban, új megközelítésekben is próbálja ezt a művet Leonardóhoz kötni. Annyit tudni kell, hogy ez az Esterházy-gyűjtemény része volt és a XIX. század végén még Leonardo-műként szerepelt. A másik már a Szépművészetiben lévő képhez kapcsolódik, amit Sziklás Madonnának nevezek, mivel valóban egy olyan szikla motívum van a háttérben, és látjuk egyébként a kis barlangrészletet, ami a későbbi két híres Sziklás Madonna címét is adta. Ez a kép gróf Pálfi Jánosnak köszönhető, aki 1862-ben Londonban vásárolta ezt a festményt. 50 évig a pozsonyi palotájában volt főhelyen, és 1912-től pedig a Szépművészeti Múzeum állami kiállítás része lett” – avatott be.

És itt érünk el az új könyv nagy felvetéséhez: a Szépművészetiben lévő festmény azonos lehet azzal a művel, amit az irodalom csak úgy említ, hogy a Szent Bernát-oltárkép megbízásaként elkészült alkotás, melyről eddig az volt az általános feltételezés, hogy el sem készítette. Ez a megrendelés az első hivatalos megrendelése a fiatal Leonardónak, mindössze 25 éves volt. Azt kellett volna ábrázolnia, hogy a Madonna megjelenik Szent Bernátnak, a képen azonban két gyermek szerepel, az egyik fekszik és egy párna van a feje felett, akárcsak a Metropolitan Múzeumban lévő rajzegyüttesen. A párna pedig egyértelműen Jézushoz köthető.

„A Metropolitan Múzeum rajzon a jobb sarokban látunk egy geometrikus ábrát, aminek valamilyen köze kell, hogy legyen a kompozícióhoz. Azt tudjuk, hogy később a Háromkirályok imádásánál vannak ilyen perspektivikus szerkesztésű rajzok. Én pedig készítettem egy rajzot, hogy ez a szerkesztett ábra hogyan hasonlítható ezzel a bizonyos Szépművészeti Múzeumban lévő festménnyel. Azt látjuk például, hogy kis pontokkal jelöl meg fontos részleteket a művész ezen a vázlaton, az egyik a párnát, a másik pedig a kis virágokat jelöli ki, ezeknek a jelentőségéről is írok a könyvben” – árulta el, hozzátéve, hogy a metropolitanes alkotáson ábrázolt női arc is nagyon szépen felfűzhető a budapesti képen lévő arc kialakulására.

Az esemény moderátora dr. habil. Fűzfa Balázs irodalomtörténész PhD volt, aki mint mondta, hitetlenkedve kezdte olvasni a könyvet, de hamar sikerült meggyőznie Tóth Csabának.

Az előadás után egy kerekasztal-beszélgetést következett prof. dr. Prokopp Mária és prof. Dr. Lőrincz Zoltán művészettörténészekkel, Gyarmati András PhD és Heitler András DLA restaurátorművészekkel, illetve dr. habil. Péntek Kálmán PhD matematikussal és Módy Luca animátorral, akinek hála egy különleges élmény is vár az olvasókra a könyben.

„Szívből gratulálok Csabának és mindenkinek, aki segítette a munkáját. Nagy ünnep ez a mai nap. Óriási dolog, hogy valaki ilyen alaposan, precízen, kitartóan foglalkozik valamivel” – gratulált prof. dr. Prokopp Mária.

Drof. dr. Prokopp Mária

Kiderült az is eseményen, hogy már egy éve dolgoznak azon, hogy lefordítsák és angolul is kiadják a kötetet, de egyelőre csak egy rövidített változatot, ami a szakmának szól, ha pedig sikerül összegyűjteni a szükséges forrásokat, a nagyközönség számára is fogyasztható formában is ki szeretnék adni.

Mindemellett pedig Fűzfa Balázs arra is ígéretet tett a nagy nyilvánosság előtt, hogy mivel már régóta jó barátok Tóth Csabával és tudja, hogy még nem látott élőben Leonardo-alkotást – csak ezt az egyet, amiben egyelőre csak 99,9 százalékig biztosak –, el fogja vinni Krakkóba, hogy megmutassa neki a Hölgy hermelinnel című alkotást, ami rá óriási hatással volt: percekig állt és nézte, a biztonsági őrök szóltak rá, hogy menjen tovább.

Fotó: Pataki Gergely