Trump egyik utolsó lépéseként kinyitotta Alaszkát az olajcégek előtt

Az amerikai kormány augusztusban engedélyezte a gáz- és olajkitermelést Alaszka északi-sarki területein, pontosabban a közel 78 ezer négyzetkilométernyi területű Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban - szemlézte a Telex a BBC cikkét.  Az alaszkai vadonban számos fontos faj él, köztük jegesmedvék, rénszarvasok és farkasok. A kőolajfúrás ráadásul azon a tengerparti szakaszon zajlik majd, amely fontos ellési hely a jegesmedvék számára.

Alaszka politikai képviselői közül sokan úgy vélik, hogy a menedékhelyen végzett fúrásokkal jelentős olajszármazékokra bukkanhatnak majd például a Prudhoe-öbölben, amely Észak-Amerika legnagyobb olajmezője. Több évtizedes vita után így végül az olajfúrás nyert, a terület közel 5%-án engedélyezett ezentúl a kőolajfúrás.

MInt írták, a döntést ellenzők bírálták az eladások rohamos jellegét, illetve azt is, hogy Trump mindezt elnökségi mandátumának lejárta előtt alig pár nappal lépte meg. Az ellenzők jelezték, hogy a vadon védelmére való törekvéssel nem hagytak fel annak ellenére sem, hogy az ügyet korábban elbukták a bíróságon. Mivel a Trumpot elnökségében követő Biden tervei között fontos szerepe van a környezetvédelemnek, ezért az ügyet valószínűleg az új kormány késleltetni fogja és felülvizsgálja.

Az Egyesült Államok által árult olajfúrási licenszek 10 évre szólnak, a jelentések szerint egyelőre alacsony az érdeklődés irántuk. Az olajbevételek kritikus fontosságúak egyébként az alaszkaiak számára, minden lakos évente körülbelül 1600 dollár értékű (kb. 466 ezer forint) csekket kap az állam állandó alapjából.