Túlélni a tragédiát

A tárlat boldog békeidőket idéző első részének központi motívuma az a turulmadaras emlékmű, amely a felvidéki Nyitra melletti Zobor-hegyen állt. Ezt veszik körül az egykori magyar társadalom múltba vesző alakjai. Az ezeréves Magyarország tiszteletére 1896-ban emelt szobrot éppen száz éve, 1921 februárjában cseh légiós csapatok felrobbantották. Hesztera Aladár restaurátor a megmaradt darabokból összeillesztett egy újabbat, amit 2015-ben állítottak fel.

Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum következményeként a történelmi Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának több mint felét. Magyarok milliói kerültek idegen uralom alá. Míg a környező népeknek – szlovákoknak, cseheknek, délszlávoknak, románoknak – megadták a nemzeti önrendelkezés jogát, ezt a magyaroktól megtagadták. A tárlókban korabeli fényképek, térképek, kiadványok láthatók.

– Amilyen egyedül állok most a kiállítótérben, annyira magára hagyatott volt Magyarország is, amikor 1920-ban a győztes hatalmak a trianoni békének nevezett diktátum, tulajdonképpen ultimátum aláírására kényszerítették Magyarországot. Mindez a történelmi Magyarország halálos ítéleteként értelmezhető, ha pedig az emberek, a magyar nemzet oldaláról nézzük, akkor életfogytig tartó szabadságvesztésként fogható fel az, hogy magyar nemzettársainkat kisebbségi, jogfosztott létbe kényszerítették – mondta el az online tárlatvezetésen dr. Melega Miklós, az MNL Vas Megyei Levéltárának igazgatója.

A kiállítás megjeleníti a versailles-i Trianon-palota belső terét, az érkező magyar delegációt és a békediktátum aláírásának pillanatát. Láthatjuk a francia katonák sorfalát, az asztalon pedig Vas vármegye új, határmegállapító bizottság által megrajzolt térképét. Az asztalnál ülő, Magyarországot jelképező alak mögött egy szuronyos katona áll, emlékeztetve, hogy a békét ultimátumként, a fegyverek erejével kényszerítették Magyarországra. 

Dr. Melega Miklós Francesco Nitti olasz miniszterelnök – aki maga is részt vett a szerződés kidolgozásában – szavait idézte: „Trianonban egyetlen országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula. A leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel. Nincs olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.”

A kényszerpályát jelképező fekete folyosó a látogatót a Trianon utáni időszakba vezeti. A terem négy sarkában az irredenta szoborcsoport képei láthatók, amit a békekötés után fél évvel a budapesti Szabadság téren állítottak fel, emlékezvén az elszakított országrészekre. Középen Vas vármegye térképét helyezték el, amit területének 40, lakosságának 42 százalékától fosztott meg a trianoni döntés. A határ vonalát zászlók jelképezik, rajtuk elcsatolt települések – Muraszombat, Vasvörösvár – láthatók. A hármashatár pontnál útjelző tábla mutatja az irányt.

– A teremben elhelyezett tablókon és vitrinekben a trianoni békediktátum Vas vármegyei következményeit mutatjuk be 15 tematikus egységben. Ismertetjük Vas vármegye etnikai viszonyait, nemzetiségeit, Muravidék és Őrvidék elcsatolásának körülményeit, illetve Muravidék 1941. évi visszacsatolásának örömteli eseményét. Szót ejtünk a nyugat-magyarországi felkelésről is, bemutatván ennek dokumentumait. Megemlékezünk a Magyarországhoz visszatért hűséges falvakról – Vaskeresztes, Pornóapáti, Horvátlövő, Szentpéterfa, Narda, Ólmod, Felsőcsatár – és a hős kercaszomoriak helytállásáról. Sorra vesszük a vármegyét sújtó gazdasági károkat, a kulturális kincsek és az épített örökség elvesztését, az egyházat ért veszteségeket, szólunk a határon túlról érkező, nyomorúságos sorsú magyar menekültekről, foglalkozunk a korszakot jellemző revíziós törekvésekkel, mozgalmakkal – ismertette dr. Melega Miklós.

A szervezők külön egységet szenteltek az oktatásnak, bemutatják azokat a tankönyveket, amelyek segítették a hazaszeretetre való nevelést. A kiállítás záró szakaszában Trianon emlékezetéről, emlékművek, emlékkeresztek állításáról, az országzászló mozgalomról láthatók dokumentumok, és a Trianon-kérdés bőséges hazai irodalmából is válogatnak.
A tárlat több intézmény, civil szervezet, történész-kutató és magángyűjtő összefogásával valósult meg. A megnyitót eredetileg tavaly novemberre tervezték, a járványhelyzet miatt azonban ez nem jöhetett létre. Ha a korlátozások enyhülnek, szeptember végéig lesz látogatható személyesen a Trianon-kiállítás, addig is az azt bemutató kisfilm a Vasi Múzeumbarát Egylet Youtube-csatornáján tekinthető meg. 

kzs