Turisztikai ügynökség: májusban újraindult a belföldi turizmus
Idén májusban a rendszerbe adatot beküldő magyarországi szálláshelyekre 134 ezer vendég érkezett, akik 433 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A nemzetközi utazási korlátozások miatt májusban a belföldi forgalom volt meghatározó: a vendégszám 94 százaléka, a vendégéjszakák 82 százaléka a hazai vendégektől származott.
Mint írták, ahogy arra számítani lehetett, májusban alapvetően a korlátozások feloldása után indult meg a vendégforgalom, ezen időszakon belül is elsősorban a pünkösdi hétvégén és a belföldiek körében. A teljes májusi vendégforgalom közel kétharmada (278 ezer vendégéjszaka) a május 18-31. közötti időszakban valósult meg. A magán- és egyéb szálláshelyek szerepe a szokásosnál jelentősebb volt májusban, különösen a belföldi forgalomban, ahol a vendégéjszakák 42 százaléka ezen szállástípusokban realizálódott. A szállodák az összes vendégéjszakaszám 31 százalékát adták és a szálláshelybevétel 56 százaléka is itt keletkezett.
SZÉP-kártyával a vendégek májusban 477 millió forintot költöttek a magyar szálláshelyeken, ennek 67 százaléka a szállodákban realizálódott.
A tíz legnépszerűbb település listáját idén májusban Budapest vezette, ahol a vendégéjszakák száma meghaladta a 78 ezret. A fővárost sorrendben Debrecen, Gyöngyös, Győr, Balatonfüred, Várgesztes, Székesfehérvár, Szeged, Siófok, Eger követte.
Az MTÜ közölte: idén január-májusban több mint 2 millió vendég 5,5 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken. A szállodák 1,4 millió vendéget és 3,4 millió vendégéjszakát regisztráltak az első 5 hónapban, ami a tavalyi év azonos időszaki KSH-adatokkal összevetve a vendégszám esetében 59,7 százalékos, a vendégéjszakákban 41,7 százalékos visszaesés. A magyar szálláshelyek szobakiadáshoz kapcsolódó bevételének 82 százaléka a szállodákban, további 11 százaléka pedig a magán- és egyéb szálláshelyeknél keletkezett az első 5 hónapban.
Az elemzés szerint míg tavaly májusban Budapesten 329 ezer vendég szállt meg a szállodákban, idén májusban alig 11 ezer, ami 96,7 százalékos visszaesés. A vendégéjszakák esetében 89,7 százalékos volt a csökkenés, a külföldiek turisztikai célú beutazásai májusban lényegében elmaradtak. A január-májusi adatok alapján május végéig a budapesti szálláshelyeken közel 672 ezer vendég szállt meg, és közel 2 millió volt a vendégéjszakák száma.
A vidéki szálláshelyekre mintegy 122 ezer vendég érkezett 2020 májusában, akik 355 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Vidéken is a belföldi forgalom volt a meghatározó: a vendégek 97 százaléka, a vendégéjszakák 86 százaléka a hazai vendégektől származott. A magánszálláshelyek és az egyéb szálláshelyek szerepe vidéken is meghatározó volt ebben a hónapban, a szállodák az összes vendégéjszakaszám 31 százalékát adták. Májusban a Balaton környéki szálláshelyekre több mint 28 ezer vendég érkezett, akik 72 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ennek 40 százalékát szállodákban. Az év első öt hónapjában a vidéki szálláshelyeken közel 1,4 millió vendég szállt meg, akik 3,6 millió vendégéjszakát töltöttek el.
Az MTÜ előrejelzése szerint a pandémiás helyzet következtében a magyar turizmus 2020-ban újabb rekordévet nem könyvelhet el, ugyanakkor az Ntak adatai alapján az idei belföldi vendégfogalom akár a korábbi éveket is felülmúlhatja. Mint írták, ez többek között a még kedvezőbb feltételekkel adható SZÉP-kártyának lesz köszönhető és annak, hogy a biztonságos belföldi utazást választják a nyaralni vágyók.
Az MTÜ tavaly indította el a turizmus eddigi legjelentősebb és legátfogóbb informatikai fejlesztését, az Ntak rendszert. Ezen keresztül naprakészen, online látja 1111 szálloda, 1728 panzió, és több mint 31 ezer magánszálláshely adatait, azaz idén januártól a teljes turisztikai szálláshelykínálatot. (A magán- és egyéb szálláshelyekről 2020 előtt nem volt havi adatgyűjtés.) A digitális adatszolgáltatás a kezdetektől fogva értékes és naprakész adatsorokkal segíti a szálláshelyek számára az üzemelést, az ügynökség számára pedig a marketingaktivitások és fejlesztések tervezését - írták. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.