Új kockázatértékelési rendszert vezetett be a katasztrófavédelem
A csaknem hárommilliárd forint értékű fejlesztés egy speciális és komplex értékelőrendszer létrehozását jelenti, amely az emberek biztonságát fenyegető potenciális veszélyforrások felmérését segíti – közölte Jackovics Péter, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályának vezetője.
A komplex program több szervezet adatbázisából nyer adatokat, a kapott információkat összegyűjti és értékeli, majd képes azokat különböző szempontok szerint szűrni is. Segítségével megállapítható például, hogy egy adott települést vagy területet milyen veszélyek fenyegetnek – tette hozzá.
Közölte: a beszerzett térinformatikai alapú, online katasztrófakockázat-értékelési rendszer egyaránt képes a megelőző tevékenység és a beavatkozások jobb térinformatikai támogatására, valamint hatékonyabbá teszi a klímaváltozásból fakadó természeti katasztrófákra való felkészülést is. A káreseményeket érintően statikus és dinamikus adatokat gyűjt és dolgoz fel, interaktív térképeket állít elő, vagyis a modern térinformatika eszközeit használva támogatja a beavatkozást és az operatív munkát.
A tűzoltó ezredes hangsúlyozta: a fejlesztések révén létrejött értékelő adatbázisrendszer a katasztrófavédelem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatait összegezve jelenti az elemző tevékenység alapját.
A rendszer működtetéséhez egyebek mellett szervereket, operációs rendszert, adatbázis-kezelő szerverlicenceket szerzett be a projektet megvalósító konzorcium. Magyarország teljes területét lefedi az eszközpark, amelyet a beruházás biztosít.
Az értékelőrendszer mellett szintén a beruházás részét képezik, és a katasztrófavédelem tíz éve létező drónflottáját erősítik az adatgyűjtést és -rögzítést, a megelőzést és a felkészülést támogató pilóta nélküli légi járművek és azok műszaki kiszolgálását biztosító szállító járművek – sorolta.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió 2 milliárd 892 millió 546 ezer forint támogatásából, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.