UNESCO: az emberiség szellemi kulturális öröksége a csárdás tánc hagyománya

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a magyar kultúra napjához kapcsolódó ünnepélyes eseményen kiemelte, hogy az elismerés fontos eleme a nemzetközi jelenlét. A 19. században kialakult csárdás eredetileg a parasztság tánca volt, hogy aztán a városi polgárság is megtanulja. Az UNESCO döntéséért elsősorban a táncosoknak, zenészeknek, hagyományőrzőknek jár a köszönet – hangsúlyozta a főigazgató.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO tavaly decemberben a világszervezetnek a paraguayi fővárosban, Asunciónban tartott ülésszakán vette fel a csárdást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Both Miklós kiemelte: a nemzetté váláshoz a kodályi koncepció jegyében kell egy közös kincs és tudás, amin keresztül a nemzeti közösségek szerveződni tudnak. Kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben erős intézményesedés indult el, és ennek eredményeként erős talapzaton áll az, amit korábban a falusi hagyományok elindítottak.

Rámutatott, a nemzetközi elismerést sokéves munka készítette elő, amelynek keretében az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Ezt a dokumentációt a Hagyományok Háza szakemberei dolgozták ki.

Agócs Gergely, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadója kiemelte: az UNESCO-listára kerüléssel saját magunknak is üzenünk azzal, hogy műveljük kultúránkat és csárdást táncolunk.

„Amíg értékeink megjelennek különféle nemzetközi jegyzékeken, az nem csak a kulturális diplomácia sikere. Azt is megmutatjuk ezzel, hogy amíg ebben a bolond világban a mindent átható delejező képernyőbűvöleten kívüli tevékenység létezik, addig van remény”

– fejtette ki.

Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség igazgatóságának vezetője elmondta, hogy immár nyolc szellemi kulturális örökséggel és két jó megőrzési modellel rendelkezik Magyarország az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség 2003-as egyezményéhez kapcsolódó nemzetközi listáin.

„Szellemi kulturális örökség a csárdás mellett a magyar solymászat, a matyó népművészet, a kékfestés, a lipicai lótenyésztés és az üvegművesség is. Ezek együtt hirdetik a magyarországi közösségi kultúra sokszínűségét, életerejét”

– jegyezte meg Csonka-Takács Eszter.

Mint fogalmazott, a csárdás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján található 788 örökségelem közé „táncolta be magát”.

Hozzátette: a csárdás tánc az UNESCO egyezménye által megfogalmazott szellemi kulturális örökség lényegét tükrözi, egy dinamikus, folyamatosan fejlődő gyakorlat, amely mélyen összefonódik a közösségek identitásával és kohéziójával.

A csárdás nemzetközi bejegyzési dokumentumát Csonka-Takács Eszter és Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára közösen adta át, azt a csárdást táncoló magyar közösségek nevében két hagyományőrző táncos, Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske vette át.

„A csárdás mögött mindig emberek vannak, a táncokban az életük, lelkiségük, hovatartozásuk tükröződik. Külön köszönet illeti Martin György néprajzkutatót és csapatát. Az ötvenes évektől végzett kutatómunkájukkal ők tették lehetővé a következő generációk számára, hogy mi ezeket a táncokat megtanulhassuk”

– szögezte le Farkas Zoltán Batyu.

Soós Gábor azt emelte ki, hogy az immár 788 nemzetközi örökségelem közül nyolcvan-száz kapcsolódik a tánchoz, és közülük 20-25 európai.

A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak.

A magyarországi táncházmozgalom hatására a hetvenes évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.

A csütörtöki ünnepélyes eseményen a Hagyományok Házában Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske mellett fellépett a tordasi Pilikék Gyermek Neptáncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, zenélt a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.

(MTI)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán