Uniós biztos: Magyarországon még mindig jelentősek a jogállamisági aggályok
Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal kapcsolatban a média szabadságával, a civil szervezetekkel, és magyarországi igazságszolgáltatással összefüggő jogállamisági aggodalmakról is szó esett.
A magyarországi igazságügyi reformmal kapcsolatban az uniós biztos kiemelte: fontos, hogy a reformokat „nagyon nyílt és átlátható módon” vezessék be. „A bizottság figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Körültekintően kell megvizsgálni a már teljes mértekben végrehajtott reformokat” – tette hozzá.
Mint mondta, az idei évben kiadandó uniós jogállamisági jelentés részeként megvizsgálják a tavalyi jelentésben megfogalmazott ajánlások nyomon követését, továbbá a bizottság készen állnak arra, hogy támogassa a magyar hatóságokat az igazságügyi reform tekintetében. Hangsúlyozta, hogy a jogállamisági jelentés nem öncélú, hanem megelőző jellegű és pozitív változáshoz is vezethet.
A biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja Magyarországot, hogy megfeleljen a jogállamisági feltételeknek, és készek együttműködni az előrehaladás érdekében. Emlékeztetett, hogy a testület már több eszközt is alkalmazott, amelyeknek nem az volt a céljuk, hogy a Magyarországnak járó forrásokat visszatartsák, hanem az, hogy eredményeket érjenek el.
„Én azt szeretném, ha az uniós tagállamokba áramlanának a nekik járó pénzeszközök, és ha az állampolgárok részesülnének ezekből a pénzeszközökből. Ugyanakkor azonban az Európai Unión belül minden országnak kötelessége betartani a jogállamisági feltételeket” – húzta alá.
Felhívta a figyelmet: fontos, hogy az EU nagyon világosan meghatározza, hogy mik a követelmények, és hogy világosan és következetesen megfogalmazza elvárásait a magyar hatóságokkal és az Európai Unió minden más tagállamával szemben.
Michael McGrath arról is beszámolt, hogy a bizottság szerdán megkezdi munkáját az úgynevezett „demokráciapajzs” létrehozásával kapcsolatban, amely a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni fellépést fogja erősíteni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban bejelentette az európai demokrácia-pajzs tervét, amelyet a 2024-2029-es politikai irányelvekben rögzítettek. Az eszköz cél a dezinformáció felismerése, elemzése és megelőzése.
(MTI)
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.