Vad és szenzitív - kiállítás nyílt az egyetemen

A posztban ez áll: "A tárlat előzménye, hogy a Vizuális Művészeti Tanszék tavaly a tehetséggondozás jegyében pályázatot írt ki egykori és jelenlegi hallgatói számára a campus Zéró Galériájában rendezendő kiállítások megvalósítására. Ennek eredményeképp tavasszal két öregdiák, Vincze Márton és Kovács László válogatott munkáit lehetett megtekinteni. A pályázaton sikeresen szerepelt Fekete Boglárka is, aki önálló kiállítással kapott lehetőséget a nagyközönség előtti bemutatkozásra.

A tárlatnyitót megelőzően Bogitól megtudtuk, ha alkotásai lényegét címszavakban kellene megfogalmaznia, akkor a lendület és a színek szavakat választaná.

„Portrékat, illetve figurákat festek, amelyek torzak. Különféle személyiségek kivetülését jelenítem meg rajtuk: a személyiségtorzulás a figurák külsején érhető tetten. Munkáimat lendületesen, gyorsan készítem, ösztönösen, zsigerből dolgozom, gondolkodás nélkül” – árulta el.

A tárlat anyagában fametszetek és a róluk készült nyomatok, illetve a dúcok is helyet kaptak. Bogi ezekről szólva elmondta, a metszőkéssel is festést imitálva dolgozik, lendületes metszéseket ejt a fába, ezekből alakul ki az arc.

A kiállítás megnyitóján Bordács Andrea esztéta, a Vizuális Művészeti Tanszék vezetője úgy fogalmazott, Fekete Boglárka munkáiban egyszerre található meg az ösztönösség (vagy annak illúziója) és a tanultság, de utóbbi nem tanult modorosságot jelent.

Bogi képei „olyanok, mint egy tájfun, ami elsodor, nagy erő van bennük”, tette hozzá Bordács Andrea, emlékeztetve, hogy a rájuk jellemző a vad és szenzitív ábrázolásmód az 1980-as években volt jelen a képzőművészetben, a 2020-as években pedig reneszánszát éli, a külföldi és a magyar művészettörténetben is lehet vele párhuzamokat vonni.

Elhangzott még: Bogi afféle lelki önarcképeket, valamint portrékat állított ki, amelyeken sokféle indulatnak és érzelemnek a kivetülését jelenítette meg, színhasználatban, kompozíciókban hasonló módon, kötődve a portréfestés hagyományaihoz, de nem az arcvonásokat reprodukáló ábrázolás igényével, hanem annál mélyebb vizekre evezve.

A kiállítás november 15-ig tekinthető meg az ELTE Savaria Egyetemi Központ A–épületének első emeletén található Zéró Galériában.

(Szöveg és fotó: Kleinhappel Miklós)