Választás 2022: mindenhol rendben megkezdődött a voksolás Szombathelyen is (Frissítve: vége a szavazásnak)
Hivatalosan befejeződött a szavazás
Vasárnap este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben az országgyűlési választáson és a népszavazáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.
Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.
A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás és népszavazási szavazólapokat.
A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolja majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok, a nemzetiségi listás szavazólapok és végül a népszavazásé.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A népszavazás szavazólapjait öt csoportba válogatják: külön válogatják azokat, amelyek bélyegzőlenyomat nélküliek, amelyek egyetlen kérdésre sem tartalmaznak érvényes szavazatot, amelyek minden kérdésre "igen" szavazatot tartalmaznak, amelyek minden kérdésre "nem" szavazatot tartalmaznak, és azokat, amelyek vegyesen tartalmaznak "igen" és "nem" szavazatokat. A vegyes szavazatot tartalmazóknál kérdésenként számolják össze a szavazatokat.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek "megvárják" a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken leadott (átjelentkezők által leadott) szavazatokat. Az "utazó" voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és állapítja meg a választás eredményét, jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, ahogyan az országos népszavazás eredményét is.
Részvételi arány 17 órakor: 62,92 százalék
A választásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Négy évvel ezelőtt 63,21 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.
A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 60,14 százalék 177 104 szavazó Bács-Kiskun megye 60,85 százalék 246 899 szavazó Békés megye 60,49 százalék 163 983 szavazó Borsod-Abaúj-Zemplén megye 57,51 százalék 290 452 szavazó Csongrád-Csanád megye 63,13 százalék 202 495 szavazó Fejér megye 64,25 százalék 216 883 szavazó Győr-Moson-Sopron megye 66,08 százalék 237 068 szavazó Hajdú-Bihar megye 59,07 százalék 247 220 szavazó Heves megye 62,26 százalék 146 310 szavazó Jász-Nagykun-Szolnok megye 59,24 százalék 173 230 szavazó Komárom-Esztergom megye 62,19 százalék 149 901 szavazó Nógrád megye 60,04 százalék 91 116 szavazó Pest megye 65,56 százalék 678 067 szavazó Somogy megye 61,45 százalék 149 706 szavazó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 58,29 százalék 251 831 szavazó Tolna megye 61,89 százalék 107 954 szavazó Vas megye 67,09 százalék 135 025 szavazó Veszprém megye 64,71 százalék 179 246 szavazó Zala megye 64,42 százalék 140 022 szavazó |
Részvételi arány 15 órakor: 52,75 százalék
A választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 56,44 százaléka, 723 454 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 53,64 százalék voksolt 15 óráig.
Baranya megye 50,11 százalék 147 560 szavazó Bács-Kiskun megye 51,21 százalék 207 808 szavazó Békés megye 52,02 százalék 141 018 szavazó Borsod-Abaúj-Zemplén megye 47,92 százalék 242 022 szavazó Csongrád-Csanád megye 52,97 százalék 169 897 szavazó Fejér megye 53,79 százalék 181 601 szavazó Győr-Moson-Sopron megye 54,21 százalék 194 496 szavazó Hajdú-Bihar megye 49,6 százalék 207 568 szavazó Heves megye 52,76 százalék 123 988 szavazó Jász-Nagykun-Szolnok megye 50,51 százalék 147 724 szavazó Komárom-Esztergom megye 51,73 százalék 124 696 szavazó Nógrád megye 50,35 százalék 76 412 szavazó Pest megye 55,15 százalék 570 368 szavazó Somogy megye 51,64 százalék 125 805 szavazó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 48,18 százalék 208 134 szavazó Tolna megye 51,6 százalék 90 015 szavazó Vas megye 54,81 százalék 110 323 szavazó Veszprém megye 53,8 százalék 149 019 szavazó Zala megye 53,76 százalék 116 838 szavazó |
NVI: a névjegyzék aláíratását és a szavazólapok átadását semlegesen kell megtenniük a szavazatszámláló bizottságoknak
A szavazatszámláló bizottságoknak a névjegyzék aláíratását és a szavazólapok kiadását mindkét választástípusban semlegesen kell megtenniük - hívta fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap.
Vasárnap több szavazókörben is előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottságok megkérdezték a választópolgárt, mindkét választás - az országgyűlési és a népszavazási - szavazólapját fel kívánják-e venni.
Az NVI felhívta a jegyzők figyelmét: a szavazatszámláló bizottságoknak kérés nélkül kell biztosítaniuk a választópolgároknak, hogy mindkét választástípus névjegyzéki rovatát aláírhassák. A szavazólapokat pedig az aláírásnak megfelelően kell átadniuk a választópolgárnak.
14:50 A Mi Hazánk jelöltje is szavazott
Dr. Vadon István, a Mi Hazánk képviselőjelöltje (Vas megye 1.sz. OEVK) a Vasi Skanzenben kialakított 52. számú szavazókörben adta le voksát feleségével és elsőszavazó lányával 13 óra 40 perckor.
40,01 százalék volt a részvételi arány egy órakor
A választásra jogosultak 40,01 százaléka, 3 078 029 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 42,7 százaléka, 547 276 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, nyolc évvel ezelőtt 34,33 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 42,32 százalék voksolt 13 óráig.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt: Baranya megye 37,19 százalék 109 536 szavazó Bács-Kiskun megye 39,54 százalék 160 460 szavazó Békés megye 40,55 százalék 109 935 szavazó Borsod-Abaúj-Zemplén megye 36,36 százalék 183 608 szavazó Csongrád-Csanád megye 40,82 százalék 130 929 szavazó Fejér megye 41,31 százalék 139 453 szavazó Győr-Moson-Sopron megye 40,59 százalék 145 617 szavazó Hajdú-Bihar megye 37,86 százalék 158 429 szavazó Heves megye 41,03 százalék 96 421 szavazó Jász-Nagykun-Szolnok megye 39,39 százalék 115 200 szavazó Komárom-Esztergom megye 39,37 százalék 94 893 szavazó Nógrád megye 38,03 százalék 57 717 szavazó Pest megye 42,2 százalék 436 471 szavazó Somogy megye 38,54 százalék 93 885 szavazó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 35,26 százalék 152 315 szavazó Tolna megye 38,8 százalék 67 688 szavazó Vas megye 40,16 százalék 80 821 szavazó Veszprém megye 40,33 százalék 111 703 szavazó Zala megye 39,42 százalék 85 672 szavazó |
14.00 Így állt a gyermekvédelmi szavazás egy órakor
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 39,55 százaléka (3 043 206 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 42,34 százaléka, 542 703 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 41,83 százalék (432 588 szavazó), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 35,02 százalék (151 300 szavazó). Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 36,4 százalék 107 192 szavazó
Bács-Kiskun megye 39,07 százalék 158 540 szavazó
Békés megye 40,11 százalék 108 739 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 35,82 százalék 180 914 szavazó
Csongrád-Csanád megye 40,22 százalék 129 004 szavazó
Fejér megye 40,9 százalék 138 061 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 40,05 százalék 143 679 szavazó
Hajdú-Bihar megye 37,52 százalék 157 016 szavazó
Heves megye 40,61 százalék 95 426 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 38,82 százalék 113 539 szavazó
Komárom-Esztergom megye 38,9 százalék 93 764 szavazó
Nógrád megye 37,59 százalék 57 040 szavazó
Pest megye 41,83 százalék 432 588 szavazó
Somogy megye 37,95 százalék 92 458 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 35,02 százalék 151 300 szavazó
Tolna megye 38,13 százalék 66 507 szavazó
Vas megye 39,58 százalék 79 660 szavazó
Veszprém megye 39,83 százalék 110 325 szavazó
Zala megye 39 százalék 84 751 szavazó
13.00
Dr. Nemény András Szombathely 51. számú szavazókörében, az Élelmiszeripari Technikumban adta le szavazatát. A polgármester fél 12 előtt néhány perccel, egyedül érkezett a voksolásra, ahol némi sorban állást követően járult az urnához.
Frissítés: 12:15
Rendkívüli választási esemény történt Vas megyében, Bobán, egy választópolgár rosszul lett a szavazóhelyiségben, a bizottság mentőt hívott. Erről szóló cikkünk itt érhető el.
Frissítés: 11:50
Részvételi arány - 11 óra - megyénként
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 25,77 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 24,63 százalék 72 541 szavazó
Bács-Kiskun megye 27,09 százalék 109 924 szavazó
Békés megye 28,03 százalék 75 987 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23,34 százalék 117 860 szavazó
Csongrád-Csanád megye 26,85 százalék 86 138 szavazó
Fejér megye 27,08 százalék 91 428 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 27,35 százalék 98 111 szavazó
Hajdú-Bihar megye 24,94 százalék 104 389 szavazó
Heves megye 27,29 százalék 64 128 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 27,03 százalék 79 061 szavazó
Komárom-Esztergom megye 25,46 százalék 61 367 szavazó
Nógrád megye 24,53 százalék 37 220 szavazó
Pest megye 26,6 százalék 275 087 szavazó
Somogy megye 25,82 százalék 62 904 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 22,22 százalék 95 974 szavazó
Tolna megye 26,57 százalék 46 345 szavazó
Vas megye 26,43 százalék 53 190 szavazó
Veszprém megye 26,74 százalék 74 061 szavazó
Zala megye 26,1 százalék 56 717 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
Frissítés: 11:20
A legkisebb szavazókörökbe húsznál kevesebb választót várnak
A legkisebb szavazókörökbe húsznál kevesebb választópolgárt várnak vasárnap - derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az NVI adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debréte a legkisebb szavazókör: itt 11 helybélit és négy átjelentkezéssel szavazó választópolgárt várnak, vagyis összesen 15-en szerepelnek a választói névjegyzékben.
A Zala megyei Felsőszenterzsébeten 14-en szerepelnek a lakcímük alapján a névjegyzékben és hárman átjelentkezéssel szavaznának itt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán 20 helybélit és két átjelentkezőt várnak. Perecsén 18 helybélit és öt átjelentkezőt, a Zala megyei Pusztaapátiban és a Veszprém megyei Megyeren pedig 21-21 helybélit és két-két átjelentkezőt várnak az urnákhoz vasárnap. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keresztéte szavazókörébe pedig 21 helybélit és három átjelentkezőt várnak.
A Zala megyei Iborfián ugyan csak 16-an szerepelnek a névjegyzékben a lakcímük alapján, de kilenc átjelentkező is szavazna a településen.
A legnagyobb magyarországi szavazókör Budapest 2. számú országgyűlési egyéni választókerületében található, az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörbe 6139 választópolgárt várnak. (MTI)
Frissítés: 10:48
Több mint 231 ezren először élhetnek választójogukkal
Több mint 231 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával vasárnap az országgyűlési választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson.
Ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. Az első választók nemzeti színű kitűzőt vehetnek át a szavazatszámláló bizottságoktól. A kerek, ezüstös színű szegéllyel ellátott kitűzőn a "Szavaztam!" felirat szerepel. A kitűző valamivel nagyobb, mint egy 50 forintos érme. (MTI)
Frissítés: 10:00
Dr. Hende Csaba (Fidesz-KDNP) is leadta a voksát: "Ünnep ez a mai nap. A demokrácia ünnepe!"
Fotó: Hende Csaba Facebook-oldala
Frissítés: 9:50
Részvételi arány - 9 óra - megyénként
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,31 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 9,99 százalék 29 410 szavazó
Bács-Kiskun megye 11,34 százalék 46 030 szavazó
Békés megye 11,43 százalék 30 992 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9,09 százalék 45 905 szavazó
Csongrád-Csanád megye 11,13 százalék 35 694 szavazó
Fejér megye 10,86 százalék 36 646 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 11,06 százalék 39 670 szavazó
Hajdú-Bihar megye 10,61 százalék 44 386 szavazó
Heves megye 11,05 százalék 25 971 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 11,37 százalék 33 244 szavazó
Komárom-Esztergom megye 9,66 százalék 23 292 szavazó
Nógrád megye 9,49 százalék 14 401 szavazó
Pest megye 10,76 százalék 111 329 szavazó
Somogy megye 10,19 százalék 24 827 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,78 százalék 37 914 szavazó
Tolna megye 10,91 százalék 19 022 szavazó
Vas megye 10,44 százalék 21 010 szavazó
Veszprém megye 10,45 százalék 28 935 szavazó
Zala megye 9,86 százalék 21 432 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
Frissítés: 9:31
Horváth Éva (Normális Párt) is leadta a voksát
Frissítés: 9:00
Részvételi arány - 7 óra - megyénként
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,82 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,71 százalék 5046 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,91 százalék 7738 szavazó
Békés megye 1,9 százalék 5147 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,55 százalék 7828 szavazó
Csongrád-Csanád megye 1,9 százalék 6099 szavazó
Fejér megye 1,82 százalék 6158 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,87 százalék 6699 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,95 százalék 8171 szavazó
Heves megye 1,91 százalék 4495 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,76 százalék 5150 szavazó
Komárom-Esztergom megye 1,68 százalék 4044 szavazó
Nógrád megye 1,73 százalék 2631 szavazó
Pest megye 2,04 százalék 21 097 szavazó
Somogy megye 1,71 százalék 4172 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,54 százalék 6646 szavazó
Tolna megye 1,83 százalék 3188 szavazó
Vas megye 1,8 százalék 3613 szavazó
Veszprém megye 1,78 százalék 4933 szavazó
Zala megye 1,63 százalék 3544 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján. (MTI)
Frissítés: 8:40
Reggel 7 óráig a választásra jogosultak 1,82 százaléka ment el szavazni
Fél 9 előtt nem elérhetők már a 2022-es országgyűlési választás első részvételi eredményei. A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint reggel 7 óráig a választásra jogosultak 1,82 százaléka ment el szavazni, vagyis 139 667 ember. A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma egyébként 7 693 857. Ez kevesebb, mint 2018-ban, akkor az első óra részvételi aránya 2,24 volt.
Frissítés: 8:30
Dr. Czeglédy Csaba leadta szavazatát
A Vas megyei 1.sz. OEVK (Szombathely és 11 környékbeli település) országgyűlési képviselő-jelöltjei közül elsőként dr. Czeglédy Csaba adta le voksát a mai választáson.
Dr. Czeglédy Csaba a nyitás előtt tíz perccel, egyedül érkezett Szombathely 26. számú szavazókörébe, a Bolyai-iskolába.
Szavazatát negyedikként, 6 óra 25 perckor adta le. Kérdésünkre elmondta, mindig kora reggel, az elsők között szavaz a választásokon.
A szavazás rendben elkezdődött a városban, minden szavazókörben az első szavazók bizonyosodtak meg arról, hogy az urnák üresek. A gyűjtőládákat ezt követően lezárták, és elindulhatott a szavazás.
7:00 Mucsi Tamás azt mondta: a 106 egyéni választókerület mind a 10 243 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.
Nem kötelező a maszk a szavazóhelyiségben
Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben. A karanténban lévőket felkereső szszb-tagoknak azonban javasolják a maszkviselést és a távolságtartást.
A választópolgár a szavazás során használhatja saját tollát, de a szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazófülkékben elhelyezett tollak rendszeres fertőtlenítéséről.
Aki saját érdekében úgy ítéli meg, az hordhat maszkot a szavazóhelyiségben, de az azonosítás idejére le kell vennie.
A karanténban lévőket felkereső, mozgóurnás szszb-tagoknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) javasolja a maszkviselést, a gumikesztyű használatát és a távolságtartás betartását.
Nem engedik szavazni azt a választót, aki nem írja alá a névjegyzéket
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk, vagyis nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát, és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszatér és magával hozza az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás és az országgyűlési választás szavazólapjának átvételét. Dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot - akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét - nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe. (MTI)
6:05 Megnyitottak a szavazókörök
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 243 szavazókörében az országgyűlési képviselő-választáson és a gyermekvédelmi kérdésekről rendezett népszavazáson. Este hét óráig mintegy 7,7 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
Szavazni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből több mint 231 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók. (MTI)
Fotó: Nagy Jácint, Bonyhádi Zoltán
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.