Váradi Benedek: „Édesanyámnak ajánlom a győzelmet!”

A DEAC legyőzésével kupagyőztes lett a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely kosárlabdacsapata. A sorozat egyik kulcsfigurája volt Váradi Benedek, akivel hétfőn délelőtt elevenítettük fel a nyolccsapatos minitorna legfontosabb történéseit. 

– Milyen céllal vágtatok neki a sorozatnak?  

– Nyilvánvalóan az aranyérem megszerzése lebegett a szemünk előtt, korábban már többször is majdnem sikerült elhódítanunk a kupát, de végül mindig elrontottuk a finálét. Ezúttal nem akarunk hibázni, megfelelően felkészültünk az ellenfelekből, és azt éreztem a gárdán, hogy nagyon egyben vagyunk mentálisan és fizikálisan egyaránt.  

– Jött az első ellenfél, a Pécs. Mondhatni, így utólag, bemelegítésnek nem volt rossz…

– Tudtuk, mi az erőssége a baranyai együttesnek, ám a gyengeségeiket is feltérképeztük. A találkozó elejétől érezhető volt, hogy jobbára az történik a pályán, amit mi szeretnénk. Minden negyedet hozva végül nagy fölénnyel, 96-69-re győztünk.

– Az elődöntőben a Szolnok várt rátok – a Tisza-partiakról nem volt kellemes emléketek az idén. Jelentett ez extra motivációt?   

– Természetesen igen, mindenképpen! Az Olaj a bajnokság alapszakaszában kétszer is legyőzött minket, ennek is tudható be, hogy „csak” a 2. helyről várjuk a középszakasz folytatását. A mérkőzést ezúttal is határozottan kezdtük, és úgy gondolom, hogy végig kontrolláltuk a meccset. Nyilván remek csapat a szolnoki, de ezúttal egyértelműen mi kosaraztunk jobban. Negyven percig koncentrálnunk kellett, így tudtuk teljesíteni a célunkat, azaz a fináléba kerülést.  

– A debreceni együttes ellen volt-e valami extra taktikai elem, amelyet kiemelnél?  

– Azzal tisztában voltunk, hogy a DEAC roppant agresszívan védekezik, erre készültünk, és nem is okoztak meglepetést. Döntő momentum volt vasárnap este, hogy nagyszerűen kezdtünk, magabiztos előnyre tettünk szert, ám a 3. negyedben volt egy kis megtorpanás, amely tulajdonképpen rányomta a bélyegét a döntő hátralévő részére is.

– Mégiscsak sikerült három pontot megtartani a korábbi tetemes előnyből. Minek köszönhető a siker? 

– Több tényezőt is felsorolnék. Egyrészt minden meccsen voltak olyan játékosok, aki átlendítették a csapatot a holtponton. Aztán az egész tornán nagyon fegyelmezetten játszottunk, szigorúan betartva a szakmai stáb által kérteket. És a védekezés. Mind a három mérkőzésen ez dönthetett a javunkra, egyik ellenfelünk sem tudott megszórni minket. Amit pedig ugyancsak kiemelnék, az a csapategység. Éreztem, hogy egyben vagyunk, nagyszerű volt a kommunikáció a pad és a gárda között, és valamennyi pályára lépő játékos hozzá tudott tenni a közöshöz. A lefújást követően elképesztően boldogok voltunk, végtére is történelmet írtunk, hiszen a Falcónak korábban még nem sikerült elhódítania a kupát. Nyilvánvaló, hogy jobb lett volna mindezt tömött lelátók előtt megélni, de el kellett fogadnunk ezt a helyzetet. A szurkolók szeretetét így is éreztük mindvégig az elmúlt napokban. 

– Az ünneplés milyen volt ebben a speciális helyzetben?

– A buszon kiadtuk magunkból a feszültséget, mert azért valljuk be, kemény széria van a hátunk mögött. Tudjuk, hogy a városnak és a szurkolóinknak rengeteget jelent, hogy végre sikerült megnyernünk a kupát. Ezt a győzelmet Édesanyámnak szeretném ajánlani, aki rengeteget segített nekem egész életemben, és ezt éreztem vasárnap is... Azonban sok időnk nincs az örömködésre, hiszen folytatódik a bajnokság, ahol meg szeretnénk védeni bajnoki címünket, akkor lenne kerek egész az idei esztendő. Nehéz sorozat vár ránk, de mindent megteszünk, hogy ismét örömet szerezzünk a szombathelyieknek. 

Krilov István 

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ