Vas megye madarainak névjegyzéke

A madártani kutatásoknak Vas megyében a 19. század eleje óta jeles hagyománya van, eredményeit eddig négy névjegyzékben foglalták össze. Az ötödik megjelentetését egyebek mellett az indokolta, hogy a rendszertani nézetek sok esetben változtak, továbbá nőtt a madármegfigyelők száma, és időközben 16 új faj előfordulását is bizonyították. A kötetben olvashatók a megye területén valaha megfigyelt és rögzített madárfajok észlelésének adatai – hiszen a szerkesztők elődeik munkájára alapozva egészítették ki azokat a legfrissebb tapasztalatokkal.

KA: A megye területéről az előző több mint másfél évszázadból vannak adataink, amelyek folyóiratokban, könyvekben már napvilágot láttak. Ezeket igyekeztünk összegezni, az új megfigyelésekkel kiegészíteni.

GYJ: Százötven év kutatásainak adatsoraiból leszűrhetők olyan következtetések az adott terület madárfajaira, madárközösségeire vonatkozóan, amelyek jól tükrözik annak a földrajzi térségnek az éghajlati, vízrajzi, mező- és erdőgazdálkodási változásait, akár az emberi beavatkozás nyomait. Ez megmutatkozik a madárfauna összetételében, az egyes madárfajok egyedszámának alakulásában is. A névjegyzékek ezeket a változásokat is tükrözik.

KA: A madarak leírására nem térünk ki, az a madárhatározók dolga. Mi a fajok tudományos és magyar, valamint angol megnevezését, előfordulási gyakoriságukat, az észlelés időpontjait, helyeit, az észlelő személyét írjuk le. A kötetben 106 madárfotó látható, 15 oldalnyi irodalomjegyzék, névmutatók, angol és latin nyelvű összegzés is olvasható.

Az előszót Faragó Sándor professzor írta, aki kitér a fajok rendszerezésének úttörőire. Az első magyar madárnévjegyzék 1795-ben jelent meg. Megjegyzi: a Magyar Madártani Egyesület 1974-es alapításával nőtt a megfigyelők száma, kiszélesedett a terepi madártani munka. 1960-as évektől adtak közre regionális névjegyzékeket, és ebben élen járt Vas megye. Az országos szervezet keretei között működik a helyi csoport, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Cinege című Vasi Madártani Tájékoztató pedig évente ad számot az eseményekről, programokról és eredményekről. Számos faunisztikai adattal bővíti az ismereteket a Savaria Egyetemi Központ Biológiai Tanszék, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Tömördi Madárvárta szakembergárdája, és azok a vasi madarászok, akik szabadidejüket az ornitológiai megfigyeléseknek szentelik.

GYJ: Az új névjegyzékben az olvasó tájékoztatást kap 301 olyan madárfajról, amelynek Vas megyében hitelesített adata van. A függelékben további 14 madarat sorolunk fel, ezek nagy valószínűséggel előfordultak nálunk, de a magyar nevezéktani bizottság (hivatalosan neve: MME Nomenclator Bizottság) által az észlelésük nincs hitelesítve. Magyarország névjegyzékében 2020-ban 421 madárfaj szerepel. A hazai 216 fészkelő faj közül 151 Vas megyében is megtelepedett.

KA: Szerencsére egyre többen kapcsolódnak be idehaza részben egyéni, részben a tervezett madármegfigyelési akciókba. Ez utóbbi országos és nemzetközi madártani programokról is beszámolunk a könyvben, például szó esik a Ritka és Telepesen Fészkelő, valamint a Mindennapi Madarak Monitoringjáról, a Madarászatlasz Programról, vagy éppen a tömördi madárgyűrűzési programokról, illetve az egyes fajok célirányos felméréseiről.

GYJ: Több olyan madárfaj is van, amelynek a magyarországi jelenlétét Vas megyében mutattuk ki először. Tíz évvel ezelőtt a Tömördi Madárvártán fogtuk be az első kékfarkút, és ugyanitt találkoztunk a berki nádiposzáta első hazai példányával is. A névjegyjegyzékkel részben az is célunk volt, hogy biztassuk a fiatalokat: nem kell távolra utazni ahhoz, hogy érdekességeket figyelhessünk meg a természetben, hiszen itt vannak körülöttünk, és a megfigyelésük élményt jelent!