Savaria Karnevál 2024: Seregszemle, vérjóslás, csatajelenet, élet a gladiátoriskolában

A Ferences-kertben pénteken délelőtt már nagy volt a nyüzsgés: germánok, gepidák, gladiátorok, no és természetesen római katonák készültek a bemutatkozásra, majd a véres ütközetekre. A seregszemlét megtekintette dr. Nemény András, városunk polgármestere is.

A Legio XV. Apollinaris COH II; a Legio XXI. Rapax, a Legio I. Italica, a Colonia Rostallo, a Legio I. Adiutrix; a Legio Leonum Valentiniani; a Lanciarii Sabarienses; valamint a Legio III. Italica Concors nem sokáig tudta megmutatni felszereltségét, ugyanis csakhamar polgárháború tört ki...

Mint Katona Attila történész, egyetemi docens, a program narrátora elmondta: Kr. u. 69-ben polgárháborúk dúltak a birodalomban. Ekkor négyen is a császárságra vágytak, ez az esztendő volt az úgynevezett négy császár éve. A Vitellius és Otho közötti katonai konfliktust Tacitus feljegyzései alapján a Legio XV. Apollinaris COH II. (Savaria Legio), a Legio I. Italica, Colonia Rostallo, a Collegium Gladiatorium, a Jaurinum Győri Történeti Társaság és NordeGard elevenítette fel.

„2006-ban alapítottuk a NordeGard egyesületet, amely azóta folyamatos résztvevője a karneválnak. Mindig örömmel jövünk, hiszen roppant hálás a közönség. A civil szervezetünk 25-30 főt számlál, a IX-X. századi törzsekre fókuszálunk, ilyenek a vikingek és a ruszok. Rendszeresen tartunk edzéseket, szerencsére garantált az utánpótlás is” – mesélte Beck Attila, a NordeGard egyesület tagja, aki arról is beszámolt, hogy Közép-Európában rendszeresen járnak históriás fesztiválokra. Megfordultak már Lengyelországban, Szerbiában, Olaszországban, Csehországban és Bulgáriában is.

„Ketten is régészek vagyunk a társaságban, folyamatosan kutatjuk a korszakot nemcsak hadtörténeti, hanem kulturális és vallási szempontból is. Az egyik látványos eleme a bemutatónknak a vérjóslás: a germánoknál a Kimber-népcsoport alkalmazta ezt a sajátos tevékenységet. A hadifoglyok közül a papnő kiválasztott egyet, elvágta a torkát, a vért felfogta, és ebből jósolt. Ez nem emberáldozat volt, még ha a foglyok nem is élték túl a beavatkozást” – mondta Beck Attila.

Az ókori Savaria alapítását Kr. u. 43-ra datálják, ám azért nem kizárt, hogy az időpont inkább az ötvenes évek elejére tehető, vélekedett Katona Attila. Városunkat fénykorában, a III-IV. század fordulóján négyezren lakták. Kezdetekben veterán katonák telepedtek el, akik helyi, kelta nőkkel házasodtak. Savaria fontos „logisztikai központ” volt a korai évszázadokban, amely a hódításokkor kimondottan veszélyes vidéknek számított.

Délután érdekes katonai bemutatókkal folytatódott a program.

Fotó: Bonyhádi Zoltán, Pataki Gergő