Vétócsata: megvan az alku a németekkel
Kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két, vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország a Bloomberg hírügynökség szerint. Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak. A Bloomberg tudósítása szerint ugyanakkor Jarosław Gowin közölte: a Varsó–Budapest–Berlin-alkut a többi 24 uniós tagország is jóvá hagyhatja, így pénteken megegyezés születhet az uniós költségvetésről és a járvány okozta válság utáni uniós újjáépítési alapról is.
Fontos, hogy Gowin csak az egyik kisebb lengyel kormánypárt tagja, aki eddig is szorgalmazta, hogy Lengyelország lépjen vissza a vétótól, szerdán már az előrehozott választást is meglebegtetve. Ugyanakkor szavainak ebben az esetben lehet alapja, noha kedden este a hivatalos varsói közlések még nem voltak ennyire egyértelműek.
„Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához” – közölte Piotr Müller. A lengyel kormányszóvivő kijelentette: „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió költségvetésére vonatkozó kritériumok kizárólag magát a büdzsét érintsék (...), hogy a források esetleges felfüggesztéséhez kapcsolódó feltételek csakis a költségvetés teljesítésére vonatkozzanak.” Müller meggyőződése, hogy a lengyel–magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is. A lengyel kormány ezt az álláspontot képviseli majd az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozóján, ugyanakkor úgy vélte: van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak.
Minderre a magyar kormány egyértelmű kommunikációs irányváltásából, például a Telexnek szerdán nyilatkozó Gulyás Gergely, valamint Orbán Viktor kormányfő tegnap esti, lengyelországi optimista kijelentéseiből is következtetni lehet. „Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok" – jelentette ugyanis ki Orbán kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával tárgyalt. A kormányfő a Polsat News lengyel televíziónak adott interjújában azt állította, hogy jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.
Ennek némileg ellentmondott az, hogy Michael Roth német Európa-ügyi miniszter a kedden délután tartott Általános Ügyek Tanácsának ülését követő sajtótájékoztatón kijelentette szó sem lehet arról, amiben eredetileg Budapesten és Varsóban reménykedtek, azaz a jogállamisággal kapcsolatos rendelet tárgyalását nem lehet újranyitni. Szavai szerint arra sem kerülhet sor – amit szintén szeretnének a két vétózó ország vezetői –, hogy időben eltolják a jogállamiság feltételeinek alkalmazását. Roth ugyanis határozottan kijelentette, a jogállamisági rendelet alkalmazhatóságát minél hamarabb meg kell kezdeni. Végül azt is kijelentette, nem lehet különválasztani a hétéves költségvetést, a helyreállítási alapot és a jogállamisággal kapcsolatos mechanizmust, ezért egyszerre kell szavazni róla.
Forrás: Bloomerg, Telex
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.