A volt Kioszk épülete is tartogat érdekességeket

Elődjének, Pollák Ármin kicsi, ehhez képest szinte szerszámossufni méretű vendéglőjének sok-sokszorosa volt az új épület. (Az első Kioszkot a Szent István – ma Jókai – parkban Pollák Ármin, száz éve a Fő téren több kávéházat működtető vállalkozó építtette. Ez 1900 nyarán készült el, de a fából épült mulató pavilon két évvel később, 1902 novemberében elektromos hiba miatt leégett.) Az újonnan kialakított, dús növényzetű, L alakban húzódó parkos terület a város nyugati szélén, éppen a székesegyház tengelyében jött létre. A két, egymásra merőleges park találkozásához közel, az Ezredévi parkból dél felé fordulva a Szent István park kezdeténél büszkélkedő, tekintélyes, mozgalmas tömbszerkezetű, javarészt fából épült szórakoztató központ hatalmas szervezőerővel bírt: a sajátos kialakítású szombathelyi "lizsé" központi szórakozóhelyének számított az eredetileg arborétumnak létesített Szent István park és a belvárossal a Hegy (Gagarin) utcán, majd a Karicsán, a Nagykar fő utcáján kommunikáló, elíziumi mezőket idéző, növényzetében oly pazar liget, amelynek kertészeti értékeit Farkas Ferenc paptanár, nagy tudású dendrológus  gondosságának, s a város értékeiért rajongó magánerő adakozó kedvének köszönhette.

(A „lizsé” a századelő mulatozó polgárságának és értelmiségének leleményéből született: a budapesti Városligetet a francia nyelv kölcsönvételével humorosan így becézte saját kedvelt fővárosi ligetét.)

Maga a pazar megjelenésű Kioszk vendéglő, amelyet 1906 áprilisában nyitottak meg, sokkal több volt az akkoriban olyan divatos sörkerteknél: valóságos kultúrközponttá lett hamarosan, számos színes kulturális rendezvényével. A revü-műsoroktól a filmvetítésekig a szórakozás és művelődés számos lehetőségét kínálta az új faépület.

A tekintélyes, kéttornyú építmény hosszú ideig, a 20. század közepéig állt, de – nem tudni, pontosan mikor – az 1940-es évek végén szintén a tűz martalékává lett.

Rauscher Kioszkjának tömegalakítása, alaprajzi elrendezése rendkívül sajátos, hasonlóval magyar földön nem találkozhatunk, sőt Európa építészetének történetében se,...egyetlen kivétellel.

A svéd királyi család Drottningholm-kastélyának parkjában ma is álló Kínai pavilon megjelenése, de még inkább szerkezete rendkívülien hasonlít a szombathelyi mulatóházéra. Külön érdekessége a hasonlóságnak, hogy az 1763-ban épült svéd kínai pavilonnak is volt egy elődje, egy lényegesen kisebb, amely 1750-ben épült, és szintén a tűz áldozatává lett...

A mellékelt páros képen bemutatom a svéd királyi mulatóház és a szombathelyi Rauscher-kioszk közötti, építészetileg nagyon meglepő hasonlatosságokat. A felső képen az 1763-ban épült svéd királyi kínai mulatóházat mutatom meg, amely ma is gyönyörködteti a látogatókat a királyi kastély parkjában, alatta a megsemmisült szombathelyi nagy Kioszkot láthatjuk.

A képpáron megfigyelhetjük, hogy a svéd épület tömegének tagolását mind méreteiben, mind arányaiban hűséggel követi Rauscher Miksa tervezése. A két alaprajzi elrendezés hasonlósága még ennél is szembetűnőbb, azt a feltételezést erősíti, hogy a 18. századi svéd mulatóház nagy hatást gyakorolt a szombathelyi mulatópark elegáns pavilonjának kialakításakor, vagyis Rauscher Miksa  Drottningholm svéd királyi palotájának kerti építményét tudatosan idézte meg Szombathely akkor legszebb és legüdébb városkörnyéki pontján.

Feltétlenül el kell még mondanom, hogy sajnálatosan megsemmisült Kioszkunk a maga idejében olyan eleganciát képviselt, amellyel talán csak Ybl Miklós Várkert bazára versenghetett a maga idejében, egyébként kertilak-építészetünk elég súlyos elmaradásban volt a hasonló rendeltetésű európai létesítményekhez képest.

 
Balló László
Fotó: Nagy Jácint