Zöldenergia fűti a várost

A nyugat-balkáni ország 2050-ig komoly célt tűzött ki maga elé a Nemzeti Energiahasználati Terv keretében: az üvegházhatású gázkibocsátás drasztikus csökkentését, a 2005-ös mértékhez képest 80-90 százalékkal. Ezt a bioüzemanyagok, a biomassza, a víz-, a nap- és a hőenergia forrásainak növelésével, tehát a megújuló energiaforrások segítségével tervezik elérni. Az éghajlatváltozás megelőzése érdekében az állam követi az Európai Unió által kitűzött célt, azaz 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 55 százalékban csökkenti az 1990-es évhez képest.

Lendva Fő utcáját számos régi, az elmúlt századokban emelt épület díszíti. Legtöbbjüket a műemlékvédelem jogszabályainak megfelelően lehet csak felújítani, karbantartani. Mivel az energiatakarékos átalakítások jelentős anyagi vonzattal járnak, az épülettulajdonosok sok esetben az Európai Alap forrásait veszik igénybe. Így történt a városi könyvtár épületének az esetében is, amelyet a 20. század elején építettek. „Ez egy pilot projektünk, a lényege, hogy geotermális forrásokra építjük az intézmény hőgazdálkodását. A 160 ezer eurós (55 millió forintos) kivitelezéssel nemrég végeztünk, a költségek 85 százalékát az európai unió finanszírozta. Következő körben a beruházás megtérülését fogjuk vizsgálni. Bizakodó vagyok, hiszen az egyik leginkább költséghatékony energetikai módszert választottuk” – nyilatkozta a Szlovén RTV-nek Magyar János, a község polgármestere.

Szóba került, hogy az intézményeken kívül a lakossági távhőszolgáltatás is geotermikus energiára épít a korábbi gázolajas fűtés helyett. A rendszert tíz évvel ezelőtt építették ki, segítségével 800 lakást és több középületet, összesen 50 ezer négyzetméternyi területet fűtenek. A kivitelezésért felelős Petrol Részvénytársaság vezetője, Torhács Jenő elmondta, a termelőkút 1503 méteres mélységű, 66 fokos vizet nyernek ki belőle, ami egy 50 köbméteres tárolóba kerül, majd onnan szállítják a fogyasztókhoz. Alapvetően a középületeket és a lakótömböket szolgálják ki, a családi házak fűtését a tulajdonosoknak kell megoldaniuk. Egyikük, Zver István arról mesélt, hogy – sokakhoz hasonlóan – 2012-ben létesített otthonra hőszivattyúrendszert, amit tavalyelőtt egészített ki napelemekkel. Most a teljes éves fűtésszámlát helyettesíti a rendszer.
 

Nem véletlen, hogy a szlovén lakosság is magas beruházási hajlandósággal érdeklődik a környezetkímélő megoldások iránt. Az állam – Magyarországhoz hasonlóan – ösztönzi az energiatakarékos beruházásokat, a magánfejlesztések harmadát társfinanszírozva. Gömbös Evgen, az Óko Alap tanácsadója kiemelte, hogy nagyon széles a támogatott átépítsek köre. A külső és belső hőszigetelésre, az ablakok cseréjére, a központi kályhák megújítására vagy a hőszivattyú telepítésére is jelentős támogatásokat lehet igényelni.

Kiderült a riportból, hogy a Muravidéken tovább folytatják a zöldenergia-források bővítését. A tervek szerint néhány év múlva Lendva közelében áll majd az országban az első geotermikus erőmű, amellyel környezetbarát módon fogják biztosítani a villanyáram előállítását.