Nomádtáborként üzemelhet tovább a felsőcsatári gyermeküdülő

Nomádok előnyben

Több ezer vasi pattan fel azonnal a nosztalgia expresszre, ha egy baráti beszélgetésen szóba kerül a felsőcsatári üdülő neve. A fejekben ott zakatol, hogy de jó is volt az '50-es,'60-as, '70-es, '80-as, '90-es, 2000-es években gyereknek lenni (ki-ki behelyettesítheti a saját kamaszkorát), de jó is volt kicsit kimozdulva a komfortzónából megtapasztalni a felsőcsatári táborozás hangulatát, annak minden bájával és kihívásával együtt. Bájból egyre kevesebb van mostanság a táborban, bajból annál több: a gyermeküdülő állapota olyannyira leromlott az idők során - egy 2022-es statikai felmérés szerint a vaselemekkel alátámasztott épület emelete és a lépcsők mozognak, rossz az elektromos hálózat, felújításért kiáltanak a vizesblokkok, nincs fűtés, vizesednek a falak, és a tábori felszerelést (matracokat, huzatokat, párnákat, takarókat) is cserélni kellene - hogy már a járvány előtt is csak alulról karcolta a HACCP sztenderdeket, 2024-ben azonban egészen biztosan nem tud megfelelni a szigorú egészségügyi és higiénés előírásoknak. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást egy kormányrendelet szabályozza, és a fentebb felsorolt hiányosságok miatt a gyermek- és ifjúsági tábor besorolásból idéntől a nomád táborhely kategóriába kerül majd a szálláshely, ami azt jelenti, hogy a fogadóépületet a továbbiakban már nem lehet használni. A tábor kihasználtságát nem csak annak állapota, de a covid időszak szabályozási bizonytalanságai is megviselték, 2022-ben pedig műszaki okok miatt be is kellett zárni. Idén valószínűleg újra kinyithat, immár nomád táborhelyként, erősítette meg Horváth Zoltán, az AGORA igazgatója, aki arra nem vállalkozott, hogy megbecsülje, mennyibe kerülne a szálláshely komplex felújítása.

Az AGORA igazgatója, Horváth Zoltán szerint idén várhatóan kinyitnak majd - immár nomád táborhelyként Fotó: Pataki Gergő

Pályáztak, nem nyertek, nem adják fel

A városi közgyűlés nemrégiben közel 2 millió forintot szavazott meg a tábor állagmegóvására, ami elegendő néhány halaszthatatlan javításra, ahhoz viszont csepp a tengerben, hogy más irányba fordítsák vele a hajdani ikonikus élményhely szekerét. A felsőcsatári táborban legutóbb öt éve volt egy kisebb ráncfelvarrás, hárommillió forintból felújították a vizesblokkokat, a lámpatesteket és kijavították a tetőt. Szombathely nem szeretne megválni a tábortól, a nagyobb rekonstrukció évek óta napirenden van. Infrastrukturális fejlesztésre, felújításra, szolgáltatás bővítésre az elmúlt két évtizedben többször is adtak be pályázatot, de egyszer sem nyertek rá forrást. Mindig problémát jelentett, hogy a tábor a tulajdonos Szombathely közigazgatási határán túl esik, ez a korábban elérhető uniós projekteknél kizáró ok volt. 

- Folyamatosan egyeztetünk az AGORA vezetésével és keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel új pályára állíthatjuk a felsőcsatári gyermeküdülőt - közölte érdeklődésünkre Bokányi Adrienn Szombathely uniós pályázatokért is felelős gazdasági és városfejlesztési tanácsnoka, megerősítve, hogy az valóban nehezíti a helyzetet, hogy a tábor kívül esik a város közigazgatási határán, ezért a TOP Plusz programba sem tudott bekerülni. - A jelenleg futó Horizont és az Interreg programok sem elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket célozzák, de követjük a felhívásokat, és ha lesz olyan, ami szóba jöhet, lépni fogunk - mondta Bokányi Adrienn. 
 

Hogy lehetne megmenteni?

A fórumon, ahová táboroztatók mellett szakembereket, egykori táborlakókat is vártak, az is kiderült, hogy a Kerekerdő Alapítványnak a tábor megmentésére tavaly indított online petícióját eddig 1183-an írták alá, papíralapon pedig még csaknem 600-an. December óta adománygyűjtés is zajlik, a kártyás felületen eddig 652.000 forint gyűlt össze míg az alapítvány számlájára további 700.000 Forintot utaltak már, azaz összesen 1.400.000 Forintnál áll a képzeletbeli számláló.   

Kampányukban arra hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a "felsőcsatári tábor, a kor jogi, műszaki, egészségügyi előírásainak megfelelően, mielőbb biztonságosan tudjon működni és minél előbb újra alkalmas legyen táborozók, erdei iskolai és más gyerek csoportok fogadására. Cél az is, hogy a felújítás oly módon történjen meg, hogy tisztelje a táj értékeit, megőrizze a környező területek, természetes jellegét és az épület műszaki állapota, energetikai helyzete a fenntarthatóság szempontjainak is minél jobban megfeleljen."

Gyöngyössy Péter szerint kérdés, mi lesz addig, amíg a remélt több százmilliós nagyságrendű forrás egyszer megérkezik. Úgy látja, a bezárás óta a tábor állapota romlik, azt pedig nem tartja jó ötletnek, hogy üzemszerűen nomád táborként működjön tovább. "Ez egy nagyon más műfaj. Kérdéses, hogy erre lenne-e komoly igény? Szerintem az üdülő épülete ma sem kevésbé alkalmas táborozásra, közösségi szálláshelyre, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. A tisztálkodással, étkezéssel kapcsolatos higiénés előírások már más műfaj, de véleményem szerint ezek is kezelhetők", mondta. 
 

A felsőcsatári táborba a gyerekeket rendszeresen kísérő pedagógusok is várják a pozitív híreket a létesítménnyel kapcsolatban Fotó: Pataki Gergő

A beszélgetésen egy hozzászólótól felmerült, hogy talán érdemes lenne a Söpte-Szombathely ipari park együttműködésének mintájára Felsőcsatárral egyeztetni az üdülő tulajdonjogának sorsáról, esetleg átadni nekik azt, annak érdekében, hogy könnyebben lehessen rá így pályázati forrást szerezni - majd hosszú távra visszabérelni. Olyan felvetés is elhangzott, hogy multik dolgozóinak gyermekei kaphatnának fix nyaralási heteket cserében azért, ha a cég hozzájárul a felújítási költségekhez. Ötletekből mindenesetre nem volt hiány, az most is kiderült, hogy nosztalgia vagy sem, de még mindig sokan szívükön viselik a felsőcsatári ifjúsági tábor sorsát.  
 

De mitől igazán értékes és különleges a felsőcsatári tábor környezete?

Nos, tematikus előadásokkal erre igyekeztek rávilágítani a fórumra meghívott szakemberek.  

1., A Vas-hegy és a Pinka-szurdok élővilága 

A Kerekerdő Alapítvány harminc éve szervez természetvédelmi táborokat, erdei iskolai, környezetvédelmi programokat 9-14 éves gyerekeknek a felsőcsatári gyermeküdülő bázisán. Gyöngyössy Péter erdőmérnök, az alapítvány vezetője előadásában a Vas-hegy és a Pinka-völgye biológiai sokszínűségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a megye legnyugatibb része, Natura 2000-es, magas természetességű terület, amelyben nagyon közel egymáshoz megtalálhatók a sziklás hegyoldalak, ártéri ligeterdők, zsombékosok, vadvirágokban gazdag kaszálók, mohás, páfrányos szurdokerdők, vagy szőlő-gyümölcsösök is. A Pinka-szurdok pedig olyan különleges természetes folyószakasz, ahol 100 méteren belül a mély a sekély meder, a gyors és nagyon lassú folyás váltogatja egymást, különleges állatoknak, növényeknek biztosítva ezzel vizes élőhelyet. A halak közül ilyen például a dunai ingola, a magyar bucó, a német bucó, vagy a selymes durbincs, de több ritka pók-, szitakötő- és lepkefajnak is otthona a környék. A jól feltárt madárvilág VIP-vendégei a jégmadár, a vízirigó, a szürke gém, a fekete gólya, a kisemlősök közül pedig a nyuszt vagy a hód jelenléte figyelemreméltó. 

Gyöngyössy Péter és csapata civilként sokat tesz, hogy a tábort megmentse, értékeit bemutassa Fotó: Pataki Gergő

2., Római kori és a Hallstatt kultúrából származó halomsírok a Vas-hegyen

Kolonits László, régész, a Savaria Múzeum őskori gyűjteményének kurátora a Vas-hegyen megtalált halomsírok eredetére adott válaszokat. A lépten-nyomon látható kis dombocskák tulajdonképpen temetkezési helyek, a halomsírmezőket Rómer Flóris, bencés szerzetes, művészettörténész, régész emelte be a régész szakirodalomba 1876-ban, a lényeg, hogy mintegy 400 halomsírt rejt a felsőcsatári tábor környéke. Ezek kisebb része, mintegy 90 halom, római kori (Kr. u. I-III. század közötti), maradék majd 300 sírhalom pedig az Kr. e. 800-450 közötti úgynevezett Hallstatt-kultúrából (az őskor vaskorszakából) származik. Néhány sírhalom közvetlenül a tábor mellett van. A felsőcsatári Világosi erdőben vagy a vaskeresztesi Diófás-dűlőben feltárások közben megtalált leletek - bronzedények, fényezett edények, fémleletek, lószerszám díszek, vastárgyak, urnák, ivóedények, talpas edények, fedők, fegyverek - a Savaria Múzeum állandó kiállítás anyagának részét képzik, akárcsak az első világháború előtt talált magyarkeresztesi kincs ékszerei, fibulái, csüngői és karperecei.

Kolonits László halomsírok régészeti jelentősségét ecsetelte Fotó: Pataki Gergő 

3., A tábor története

Bajzik Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa felidézte, hogy Trianon, a történelmi területek elvesztése után kezdődött meg a turizmus tudatos fejlesztése Magyarországon, így lett turisztikai célpont a Sopron-Kőszegi hegyvidék is. 1934-ben Felsőcsatárt már említik korabeli dokumentumok, mint "nyaraló községet", ahová a fővárosból és máshonnan is érkeztek vendégek. 1937-ben elkezdték építeni a Vasmegyei Tanítók Háza Egyesület üdülő házát, ami 1939-ben kapott használatbavételi engedélyt - ez a mai épület. Még ez évben a Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának kezelésébe került, akik vettek még hozzá gyorsan 800 négyszögöl területet. Nyári szezonban a tanítókat, idényen kívül a nyugdíjas tanárokat várták ide. A háború után a tulajdonosnak nem tanácsolták a ház komfortossá tételét, nehogy a szovjet elvtársak kedvet kapjanak kipróbálni. Az Eötvös-alap idővel beolvadt a Pedagógus Szakszervezetbe, így a vagyon átszállt rájuk, de a vasfüggöny felhúzása után, 1948-57 között nem üdülőként üzemelt, a határőrök használták. 1957-ben a határőrség leköltözött a volt felsőcsatári kocsma átalakított épületébe, így a szakszervezet visszakapta az üdülőt. Ezután a szombathelyi Dózsa György Körzeti Általános Iskola kezelésében működött tovább, 1975-ben egy kisebb, 1980-ban pedig egy nagyobb felújításon esett át, bevezették a vizet, a fűtést. Ekkor kapta meg a tábort üzemeltetésre a volt Úttörőház, a Gyermekek Háza elődje. A tulajdonjog azonban csak 2007-ben került a Pedagógusok Szakszervezetétől Szombathely városához, időközben a Gyermekek Háza beolvadt az AGORA Nonprofit Kft-be, így lett az intézmény a tábor kezelője. 

Bajzik Zsolt levéltáros pedig a tábor történetéről mesélt  Fotók: Pataki Gergő

Címlapkép: Nagy Jácint, galéria: Pataki Gergő