400 milliárd forintnyi ingyen pénzt hagyott elveszni a magyar kormány
Az Euronews érdeklődésére az Európai Bizottság megerősítette: Magyarország elvesztett 400 milliárd forintnyi uniós támogatást. Az ATV azt írja összehasonlításképpen: a háziorvosokra és a házi gyermekorvosokra szánt éves költségvetési keret mintegy 300 milliárd forint.
Hazánknak 2024 végéig kellett volna teljesítenie különféle követelményeket ahhoz, hogy hozzájusson a korábban megítélt, de befagyasztott EU-s forrásokhoz, melyek köznapi megfogalmazásban ingyen pénzek. Mivel a kormány nem teljesítette a feltételeket, Magyarország elvesztette jogosultságát 1,04 milliárd eurónyi uniós támogatásra – erősítette meg a dpa hírügynökségnek a Bizottság szóvivője.
A most végleg elvesztett pénz, amely állampolgárokra lebontva fejenként mintegy 40 ezer forint veszteséget jelent, 2022-re vonatkozó kötelezettségvállalásokkal függ össze. A kormány nem biztosította az uniós források elköltésének átláthatóságát, különösen a közbeszerzések terén, és nem vezetett be mechanizmusokat a korrupció elleni küzdelemre, noha erre több mint két éve kötelezte az Európai Unió Tanácsa. A testület akkor 6,3 milliárd eurót, azaz a Magyarországnak juttatott kohéziós források 55 százalékát függesztette fel, most ennek az részletet veszítettük el. A kieső összegeket a szerkezetileg gyenge területek támogatására szánták.
Amiben megfelel, és amiben nem
A Helsinki Bizottság tavaly nyáron arról írt, emlékeztet az ATV, hogy a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklustól fogva a korábbiaknál szigorúbb feltételekhez kötik az uniós pénzekhez való hozzáférést. Csak az a tagállam kapja meg a teljes pénzkeretét az uniós költségvetésből, amelyik a támogatások felhasználása során eleget tesz az úgynevezett „horizontális feljogosító feltételeknek”.
Ilyenből négy van.
- A közbeszerzések ellenőrzését lehetővé tevő jogi szabályozás megléte.
- Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartása.
- Fogyatékossággal élő emberek jogainak tiszteletben tartása.
- Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés. Az állam jogrendszerének és hatósági gyakorlatának tiszteletben kell tartania az uniós alapjogokat.
A civil szervezet szerint míg az első három feltételnek Magyarország megfelel, addig a negyedik, alapjogi feltétel teljesítésével súlyos problémák vannak. A jogsértések négy területet érintenek:
- nincs biztosítva az igazságszolgáltatás függetlensége;
- a szexuális kisebbségek egyenlőségét fenyegetik a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény rendelkezései, az új homo- és transzfób szabályok;
- a tudományos kutatás szabadsága sérelmet szenved „az egyetemi modellváltás”, az egyetemek kiszervezése miatt;
- a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés nincs biztosítva a menekülőknek.
A magyar kormányt nem érhette váratlanul a 400 milliárdos pénzvesztés: Az Európai Bizottság 2023 novemberben arra jutott, hogy van előrelépés a magyar közbeszerzési rendszernél, de akadnak még „rendszerszintű szabálytalanságok” is, amelyek miatt 3,5 milliárd forintnyi támogatást kell visszafizetni egy kiszivárgott értékelés szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a témában, minden alkalommal bizakodó volt.
Alig egy hónapja, december 6-án az állami rádióban azt mondta: „Jönni fognak a pénzek, különben vétózom az új költségvetést”. Orbán emlékeztetett: a Magyarországnak megítélt 22 milliárd eurónyi 2021-2027-es felzárkóztatási keret több, mint fele, 12,5 milliárd euró lehívható, így ha az itthoni fejlesztési számlákat kiküldi a magyar kormány, akkor azt a Bizottság ki fogja fizetni. Leszögezte: a 12,5 milliárd euró a magyar gazdaság 2026-os év végéig lévő szükségleteit fedezni tudja, és hozzátette: „az én véleményem szerint a többi pénzt is meg fogjuk kapni”.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.