A bécsi példa: okos és zöld városnegyed
Aspern, Bécs külső kerülete, 1905-ig önálló városka volt, 1912-től 1977-ig repülőtér működött a most Seestadtnak (kb. Tóváros) nevezett területen. Ennek a helyére tervezték meg Bécs új kerületét a társadalmi konzultációk után. 2009-ben kezdték meg a 240 hektáros terület beépítését és egészen 2028-ig sorra húzzák fel a házakat a kerület szívét jelentő tó köré.
– Mit jelent a gyakorlatban az okosváros?
– Az okos város nem azt jelenti, hogy mindenféle kütyükkel lenne tele a városrész, hanem az okos, fenntartható megoldások belesimulnak a mindennapokba, és észrevétlenül segítik elő az ott élők kényelmét. Az egész városrészt pontosan megtervezték, az egyes elemeket, lakórészeket folyamatosan építik az elfogadott koncepció alapján. Családi házak nincsenek, csak emeletes épületeket húztak fel, egy részük fenntartató anyagokból készül, 10-15 emeletes lakóházakat, irodaházakat, épületeket emeltek fából. A hagyományos anyagokból készült épületeket zöld növényekkel futtatják be. Úgy fogalmaznék, hogy leginkább egy önálló kisvárosra hasonlít, ahol a 15 perces alapelv érvényesül, ami egyébként a koronavírus-járvány alatt új értelmet nyert. Ez azt jelenti, hogy negyedórás sétával minden szolgálatás, iskola, bolt, orvosi rendelő, tömegközlekedés elérhető. Ezt Aspernben úgy módosították, hogy 300 lépésen belül legyen minden, ami a mindennapi élethez szükséges. A boltokat, üzleteket is így építették fel, elszórtan helyezték el őket. A szupermarketek sem szokványosak, akad olyan, amelynek egy részét fából építették fel. Minden egyes lakóegységnek megvannak a rekreációs, kikapcsolódási lehetőségei. Fontos elem volt, hogy autó nélkül is lehessen közlekedni a városrészben, emellett elérhető legyen Bécs többi kerülete – ez metróval megoldható. A lakóegységeket úgy alakították ki a városrészen belül, hogy körülöttük vannak ugyan utak, de a negyed belső részei kocsimentesek. Az autókat mélygarázsokba, irodaházak alsó szintjeire helyezik el, gyakorlatilag elbújtatják a járműveket. Kerékpár- és autómegosztó rendszer is működik, lakásonként 0,7 autóval kalkuláltak. Hogy segítsék ezeket a folyamatokat, minden egyes lakáshoz egy trolley-nak nevezett bevásárlókocsi is jár, hogy a szupermarketből kényelmesen haza lehessen vinni az árukat. A tó fürdésre, sportolásra alkalmas, gyönyörű, kristálytiszta vize van, ami öntisztuló. A lakások egyharmada kerül magántulajdonba, a kétharmada bérlakás, nagy része ezeknek szociális bérlakás. 4000-4500 euró/fő fizetésig lehet ilyen otthonra pályázni az osztrák fővárosban – teljesen más a rendszer, mint nálunk. Magas színvonalú lakások várják az ottani középréteget. Önvezető buszjáratok is közlekednek a kerület körüli körúton és a lakóövezetek között. Sokszínű, multikulturális városrészről van szó, hiszen az osztrák főváros lakossága rohamosan növekszik.
– Milyen okos megoldásokkal találkoztak még Aspernben?
– Okos energiahálózatok, úgynevezett smart grid rendszerek működnek, a Siemens nagyon aktív ezen a területen. Ausztriában eleve nagyon magas, 2/3 és 3/4 közötti a megújuló energiaforrások hányada, vízi- és szélerőműveket használnak. Ezen felül a hálózatok vezérlésével a lakóépületekben mindent okos módon szabályoznak: hűtést, fűtést, áramszolgáltatást. Az okoshálózat lakóegységekre szabható, nem sablonrendszerrel dolgoznak, hanem figyelembe veszik a fogyasztási szokásokat, szenzorokkal mérnek mindent. Sok az aktív ház, amelyek nemcsak a felhasznált energia egy részét termelik meg, hanem a hálózatba is visszatáplálnak.
– Milyen elemeket, tapasztalatokat lehet átemelni, alkalmazni?
– A szemléletmódot lehetne átvenni, hogy ne szigetszerű működésben gondolkodjunk hosszú távon, hanem az okos és fenntartható várostervezéshez kell egy koncepció, ami aztán egy teljes rendszert alkot. Fontos még, hogy a megoldások úgy szolgálják az emberek és a város javát, ha azok nem hivalkodóak, hanem belesimulnak a környezetbe. Hogy a konkrét fejlesztések közül mi valósítható meg Szombathelyen? A kerékpáros és egyéb megosztási szolgáltatásokra most már szükség lenne Szombathelyen is. Horváth Soma alpolgármesterrel és Németh Ákos tanácsnokkal az élen dolgozunk azon, hogy az elektromos rollereket kínáló Lime a városba érkezzen, ez egyébként a nyár folyamán meg is valósulhat. Amit még érdemes megfontolni Szombathelyen, az a forgalomcsillapítás a belvárosi részeken fenntartható és okos megoldásokkal. A tömegközlekedésben hatalmasat sikerült előre lépni a Blauguss-szal, hiszen Euro6-os buszokkal végzi a szolgáltatást, erre most sok városban irigykednek, és kíváncsiak a mi jó gyakorlatunkra. Hosszú távon gondolkodni kell majd a még inkább környezetkímélő eszközparkon. Ebben a kérdésben viszont nem szabad elsietni a döntést, meg kell nézni mind az elektromos, mind a hidrogénmeghajtással kapcsolatos tapasztalatokat, hiszen még viszonylag új technológiákról van szó. Az energetikában is lenne mit alkalmazni, a megújuló energiaforrásoknak nálunk is nagyobb részt kellene kapniuk, és az okoshálózatok bevezetése is jó irány lehet. Nagyon fontos a szenzorok telepítése, hiszen így jutunk megfelelő adatokhoz, információkhoz, ezek nélkül nem lehet a rendszereket optimalizálni vagy tervezni. Jelenleg dolgozunk például azon, hogy egy kisebb méretű parkolóban okosrendszert indítsunk el, pilot jelleggel, ennek kiépítésére egy cégtől kaptunk felajánlást. Érdemes kis lépésekkel kezdeni, aztán pedig az egész városról gyűjteni az adatokat, hogy megfelelő módon tudjunk dönteni a fejlesztésekről a közlekedésben, az energetikában, a parkolásban, de akár a környezetvédelemben is. Például foglalkozni kell azzal, hogy az északi iparterület benépesülése milyen hatással lesz a város közlekedésére, élhetőségére, légszennyezettségére. A felmerülő problémákat így nem megoldani tudjuk, hanem el tudjuk kerülni azokat, mivel a fejlesztéseknél ezeket a szempontokat is figyelembe lehet venni.
– Hosszú távon milyen okos megoldásokra lehet számítani Szombathelyen?
– Jól tudunk haladni az okoszebrákkal, idén három helyszínre kerül ilyen gyalogátkelő egy cég jóvoltából, de emellett még kettő további is kiépülhet. Ezek forgalomszámlálásra is alkalmasak, az így beérkező adatokat használni tudjuk a tervezésben, döntésekben. A fenntarthatóságban, a zöldítésben is előreléptünk, folyamatosak a faültetések, létrejöttek a városi biodiverz területek, a virágos rétek. Hamarosan a Just Nature programból megvalósulnak a fejlesztések, ezek egy városi erdő, környezetvédelmi témapark kialakítását és egyéb természetalapú megoldásokat jelentenek. Kell majd azzal is foglalkozni, hogy a város hőmérsékletét is mérjük minél több ponton, hogy legyen egy pontos hőtérképünk. Fontosnak tartom, hogy adatelemzési projektekkel is haladtunk a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület jóvoltából, ami a tervezés szempontjából fontos. A szelektív hulladékgyűjtéshez (zsákos megoldás és a szelektív szigetek) kapcsolódva már elvégeztünk egy ilyent. Az a cél, hogy a begyűjtött adatok alapján a rendszert racionalizáljuk, illetve a meglévő feltételekkel, keretekkel a jövőben akár nagyobb lefedettséget biztosítsunk a városban. A másik projekt: a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ működtet az idősek számára karpereces vészjelző rendszert. Itt is adatelemzés zajlott, egyrészt a hatékonyságra, illetve a felmerülő igényekre voltunk kíváncsiak, hogy mennyire sikerült lefedni ezeket, mekkora bővülésre lenne szükség, és milyen irányba. Megfelelőek-e ezek az eszközök, vagy újakra lenne szükség – de gondolkodunk más intelligens megoldásokban is az szociális ellátás és az idősgondozás területén. Ebben a szakemberhiányos ágazatban az okoseszközök alkalmazása, beépítése hatalmas segítséget jelent. A PBN-nél nemrég adtak át egy érzékelőkkel teljesen felszerelt idősotthonszobát, itt zajlanak a különböző tesztek. Még egy projekt kapcsolódik ide: a kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása – jelenleg azon dolgozunk, ha megnyílnak uniós pályázati lehetőségek, akkor tudjunk forrást rendelni hozzá. Szeretnénk, ha ez az északi iparterületen valósulna meg, és okos megoldásokat fejlesztene és tesztelne egyrészt a gyártástechnológiák, másrészt az egészségipar és az idősgondozás területén. Gyakorlatilag egy egyedi demonstrációs és tesztkörnyezetet szeretnénk kialakítani tesztlaborokkal, kutatóközpontokkal, ami elsősorban az egészségiparra fókuszálna.
Harmincezer négyzetméteren épült fel a bécsi okosváros, Aspern Seestadt új multifunkciós parkja. Esőkertek, játszóterek, sportolásra alkalmas eszközök, kutyafuttató, ivókutak és sok-sok zöld gondoskodnak a lakók jólétéről.
Új közparkkal bővült az okosvárosnak is nevezett, ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestad, ez a negyedik hasonló park Aspernben. A hatalmas zöldfelület Bécs többi parkjához hasonlóan nagyban hozzájárul a nyári hősziget-jelenség ellensúlyozásához, ezzel pedig Bécs még közelebb kerül ahhoz, hogy klímavédelmi mintavárossá váljon. A harmincezer négyzetméteren elterülő parkban 170 fa árnyékában hűsölhetnek az asperniek, és helyet kapott itt többek között egy vízijátszótér is. Aki sportolni szeretne, talál itt röplabda-, streetball-, kosárlabda- és focipályát, illetve kültéri fitneszpark és parkour-pálya is épül. A három ivókút és a hatszázhúsz négyzetméteres kutyafuttató még inkább vonzóvá teszi a parkot, amely természetesen akadálymentesített lesz, így minden igényt kielégít majd.
2010-ben egy bécsi építész az akkor még csak épülő Aspern Seestadt munkálatait szemrevételezve egy templomot is megálmodott az új negyedbe. Bécs városa azonban nem szeretett volna csupán egy vallásnak kedvezni, így megszületett az ötlet, hogy egy nagy közös teret kellene létrehozni. A vallási épületeken kívül a terület helyet ad a Bécsi Egyházi Pedagógiai Főiskola új épületeinek is. A különböző felekezetek templomot és imahelyet kaptak a kampuszon, a közös tereken pedig tapasztalatcsere és párbeszéd segíti elő a békés, szabad és egyenlő vallásgyakorlást a hívők, tanárok, diákok és látogatók között. Nyolc különböző vallási közösség képviselteti magát: buddhista, római katolikus, evangélikus, iszlám, szikh, ortodox keresztény, izraelita és az Új Apostoli Egyház. Mindenki lehetőséget kap csoportos találkozók, előadások, események, ünnepek szervezésére, amik mások számára is szabadon látogathatók, így erősítve az egymás közötti tiszteletet, toleranciát és bizalmat. A tízezer négyzetméteres kampusz megvalósítására 2020 áprilisában egy nyílt pályázatot írtak ki, amire európai országok nyújthatták be terveiket. Az elbírálási kritériumok sokrétűek voltak, díjazták például a művészi elemeket, a fenntartható kialakítást és az anyagválasztást is. A győztes végül a bécsi Burtscher-Durig ZT GmbH építész iroda lett, aki az elegáns, pavilonszerű épületekkel, zöldített falakkal, és egy könnyű és levegős árnyékoló pergolával győzte meg a zsűrit. Utóbbi a vallási épületek felett terül el, szimbolikusan is összekapcsolva őket.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.