A Hudetz-villa: a kőfaragó dinasztia otthona
Városképi szempontból jelentős volt az épület, amennyiben egy olyan korszak sokáig fennmaradt emléke volt, amelyben a szorgalmukkal tehetőssé lett iparos dinasztia utolsó képviselői családtörténetének és a folyamatosan öröklődő szakma együttélésének módja még nyomon követhető volt, és művészetének rangját ez az épület kihangsúlyozta.
A rangos kőfaragó művészcsalád a 19. század derekán vetette meg lábát Szombathelyen: a sziléziai Johann Hudetz 1856-ban, mindössze öt esztendővel korai halála előtt telepedett le városunkban, és azonnal kőfaragóműhelyt létesített. Hamarosan megépítette villáját a saroktelken, amely hosszan benyúlt a később, 1886-ban, Szentmárton község Szombathelyhez csatolásakor Harmat utcának elnevezett mai Vörösmarty utca mentén, és egészen a Gyámolda (most Kisfaludy Sándor) utcáig húzódott. Egy esztendővel betelepülésük után születik gyermekük, József. Az ambiciózus fiatalember városunkba érkeztekor huszonnyolc esztendős volt, és harminchárom mindössze, amikor elragadta a halál. Az özvegy egyedül viszi tovább a gondosan kialakított műhelyt. A gyermek, Hudetz József, aki 1880-ban veszi át az ipar vezetését édesanyjától, 1857-ben született és 1932-ben, 75 esztendős korában halt meg. Az ő munkássága idején, 1869-ben emeli Szombathely városa a polgárság lakta Horváth Boldizsár téren, a mostani Fő tér nyugati részén a város Szentháromság szobrát, a műhely kiváló munkáját.
A kőfaragóműhely Hudetz József munkássága alatt országos rangúvá lett, több vidéki telephely is létesült abban az időben. A szombathelyi villát a család teljes egészében a mesterség gyakorlása helyigényének rendeli alá, és másik házába, a Széll Kálmán utcába költözik, a tényleges lakóházba, amely azután, az 1945-ös bombázáskor megsemmisült. A család ekkortól egyetlen szobát vesz igénybe lakhatás céljából a szentmártoni műhelyvillából. A továbbiak során készült számos szobor, emlékmű, síremlék, oltár és épületszobrászati alkotás őrzi napjainkban is a Hudetz-műhely gondosságát, és jelzi igényes kőfaragó szobrászatuk magas művészi színvonalát.
Hudetz József halála után fia, Emil viszi tovább a kőfaragóműhelyt. A hosszú életet megélt Hudetz Emil (1900-1991) neve kerül a villa homlokzatára. Az ő munkássága végigkíséri a dinasztia 20. századi történetét, ám fia, ifjú Hudetz Emil már jogi pályára lép, 1953-ban Budapestre költözik, s bár ott ő is a kőfaragó mesterséget képviseli mint a Szobrász és Kőfaragó Ipari Vállalat műszaki tanácsadója, már nem öregbíti a szombathelyi Hudetz művészi kőszobrász dinasztia hírnevét. A jó nevű és híres iparos család utolsó tagja, Tamás már Budapesten született, 1954-ben, de kilenc éves korától gyakran utazik Szombathelyre, és ismerkedik nagyatyja mellett a család ősi mesterségével, majd miután Emil bácsi visszavonul, Tamás a Temetkezési Vállalat kőfaragója lesz. Hudetz Tamás 1979-ben, a szombathelyi villa megsemmisülésével egy időben kőfaragó kisiparosként Gencsapátiban hoz létre saját műhelyt, 1984-ben azonban visszaköltözik Budapestre, és ezzel véget ér Szombathely művészi kőfaragó dinasztiájának 128 éves históriája.
A híres telephely körül az 1970-es évek végén sokasodni kezdenek a tízemeletes lakóházak, és az addigra már elhanyagolt Hudezt-villa megmentésére tett kísérlet nem hoz sikert.
Az elhanyagoltságában is szépséges épületet a nagyívű városfejlesztési program az egész Szentmárton lerombolásával együtt megsemmisíti. A villa végnapjainak és a bontásnak szívszorító családi képei az 1979-es esztendő állapotait mutatják be nekünk,...egyik-másik képen a nyolcvan esztendős Emil bácsit látjuk a romok között botorkálni a hóban,...szívszorító látvány, amint végső búcsút vesz egy iparos dinasztia élő legendájától…
Balló László
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.