A jégről mentést gyakorolták a tűzoltók
Mint írják, a gyakorlat mindhárom napja a Vas megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat elméleti oktatásával kezdődött, majd a tűzoltók gyakorlatban is beszámolhattak az elméletben elsajátított jégről mentés szabályairól. Január 18-án a Sárvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltói a sárvári Téglagyári-tónál, január 19-én a Szombathelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltói a kőszegi Abért-tónál, míg január 20-án a Körmendi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság „A” szolgálati csoportja a Vadása-tó jegén tartott gyakorlatot.
Az elmúlt napokban fagyos, havas reggelekre ébredhettünk. Ebben az időszakban több család is a szabadban tölti a szabadidejét. Sokan a jégre merészkedhetnek, amelyek következtében könnyen baleset történhet, ezért is fontos néhány nagyon fontos szabály betartására felhívni a figyelmet.
Mikor szabad és hol szabad a jégen tartózkodni?
A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá. A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
- éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
- kikötők és veszteglő helyek területén;
- folyóvizeken.
Mire kell odafigyelni?
- Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni, legalább ketten, optimális esetben hárman! Így tudnak egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.
- Mindig legyen nálunk feltöltött mobiltelefon!
- Kerüljük a repedéseket, töréseket!
- Tartsunk kellő távolságot egymás közt a jégen!
- Adott vízfelületen is változhat a jég vastagsága, egybefüggősége. Víz alatti források, áramlatok, továbbá a szél is befolyásolja a jég szilárdságát.
- Recsegéssel „jelez” a jég, ezt mindig vegyük komolyan!
- Ha megreped alattunk a jég, akkor feküdjünk hasra és lassú mozdulattal kússzunk a part felé!
Felhívják arra a figyelmet, hogy a legbiztonságosabb, ha a területileg illetékes önkormányzat által kijelölt jégpályát használjuk sportolásra, szabadidős tevékenységre, azonban a kijelölés nem kötelezettsége az önkormányzatoknak, erre jogszabály nem kötelezi őket. Általában elmondható, hogy 12 centiméter jégvastagságtól biztonságos a jégen tartózkodás. Fontos, hogy jégbeszakadás esetén azonnal kérjünk segítséget a 112-es segélyhívó számon keresztül és minél pontosabb helymeghatározással adjuk meg a baleset helyszínét, illetve ha ettől a területtől eltávolodunk (pl.: azért, hogy a segítségre érkező tűzoltókat, mentőket, rendőröket felvezessük), akkor a saját tartózkodási helyünket.
A jégről mentés szabályai:
- ne állva, egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert;
- ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét, az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal);
- lehetőség szerint a bajba jutott embert ne a ruházatát fogva húzzuk ki, mivel a varrások elszakadhatnak, illetve a ruhából kifordulhat a vízben lévő ember;
- amennyiben több ember van a helyszínen, akkor alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja, ezáltal az elől lévőt a mentés során a többiek biztosítják;
- az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül járt embert a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra;
- ha a szerencsétlenül járt ember a jég alá került, már csak felkészült szakemberek tehetnek kísérletet a mentésre;
- a jeges vízből kimentett embert ne vigyük azonnal túlfűtött helyre, a jeges ruházatot el kell távolítani, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését serkenteni, minden esetben orvosi ellátásra van szükség, mentőt kell hívni!
Fotó: Szombathelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság, Vas KMSZ
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.