Római és kora Árpád-kori sírok kerültek elő a Szent Márton utcában

Október vége óta tart a régészeti szakfelügyelet a Szent Márton templommal szembeni építkezésen. A Savaria Múzeum munkatársai dolgoznak a területen, ami régóta ismert lelőhely.

Kiss Gábor régész elmondta, a telek mindkét oldalán voltak korábban feltárások, ahol előkerültek sírok a római korból, Savaria keleti temetőjéből, mind pedig kora Árpád-korból. Nem messze a Szent Márton templomtól volt egy soros temető, ami önmagában érdekes, mivel egykorú a templom körüli és ez a soros temető. Felmerült már régen a kérdés, hogy kik azok, akik a keresztény időkben mégsem a templom köré temetkeztek?

Előkerült a többrétegű temető egy újabb részlete, közel nyolcvan régészeti jelenséget dokumentáltak a szakemberek. A 4-5. századi sírokat kőből és téglából építették. Egyik sírkamrába előbb egy férfit, majd egy gyermeket helyeztek, és gazdagon díszített sírkővel fedték le. Az elhunyt férfi, Sextus Julius Tertinius a mai Németország területéről, Augusta Treverorumból, a mostani Trier városából származott. A sírkövet barátja állíttatta, a felirat és az ábrázolások mély barátságról, testvéri szeretetről árulkodnak. A 180 cm magas márvány síremléken látható a két gyermek géniusz virágfüzérrel, egy halált jelképező gorgófej, az örök életet szimbolizáló páva és az ikreket szoptató anyafarkas. A Savaria alapítása környékén létesített temetőt évszázadokon át használták, a felsőbb rétegekben kora Árpád-kori temetkezéseket találtak a régészek. Ottjártunkkor az egyik sírból pénzérme és S-végű bronz hajkarika került elő.

Kiss Gábor elmondta még, ez a korszaknak az általános ékszere, hordták férfiak és nők is. Divatékszer volt, a kora Árpád-kori magyarságnak az anyagi kultúráját jellemezte. Teljesen kitölti a Kárpát-medencét, természetesen Szombathelyen is hordták ezt a karikaékszert, ami általában a koponya mellett kerül elő.

Az elhunytakat koporsóba temették, erről árulkodnak a sírgödrökben a rozsdás vasszögek. Hogy az Árpád-korban kik temetkezhettek ide, azt a kutatók egyelőre csak sejtik, de valószínűleg a római helytartói palota helyén létesült királyi vár szolganépe nyugszik itt.

A régész hozzátette, a besenyők a pogányságukról híresek, nem akartak a templom köré temetkezni, vagy nem engedték őket, ezért egy kicsit messzebbre temetkeztek. Hogy valóban így van-e, az majd a kielemzett leletekből kiderül. 

A lelőhelyen több bolygatott sírt is találtak, korábban illegális ásatások folyhattak itt. Az előkerült jelenségeket dokumentálják - rajzolják, fotózzák és felmérik -, a leletek pedig a múzeumba kerülnek.

 
Forrás: SZTV
Illusztráció: Pixabay