A költő, ha visszatér: verssoroló gála a Derkovits iskolában

Pénteken öt órára megtelt a Derkovits Gyula Általános Iskola aulája: tanárok, diákok és családjaik várták, hogy elkezdődjön az iskola életében idén 15. alkalommal megrendezett verssoroló gála, melynek témája ezúttal Petőfi Sándor költészete volt. Az iskola kórusa Molnár Virág tanárnő vezetésével Csézi Itthon a legjobb című dalával - mely alatt vetítővásznon tűntek fel képek Szombathely múltjából és jelenéből - megteremtette a meghitt hangulatot, egy légkört, melyben rögtön érződött: ebben az iskolában diák és tanár is jól érzi magát. 

Az iskola igazgatónője, Reichert Judit köszöntötte a meghívott vendégeket, Dr. Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét, Horváth Soma alpolgármestert, Dr. Czeglédy Csaba önkormányzati képviselőt, Fodor István tankerületi igazgatót, valamint Szabó Tibort, a Weöres Sándor Színház igazgatóját és feleségét, Bálint Éva művésznőt és gyermekeiket, és minden kedves vendéget.
 

A polgármesteri és a tankerületi köszöntők után Császár Györgyné könyvtárostanár, a verssoroló gála mindenkori szervezője szólt a közönséghez. Idén először állt mikrofon elé a gálán, a 15. alkalom apropóján, s azért is, mert jövőre nyugdíjba megy, s másnak adja át a gála rendezését. Lezárul egy korszak a verssoroló életében: Császár Györgyné megköszönte az önkormányzat, a tankerület és a Derkovits Városrészért Egyesület eddigi erkölcsi és anyagi támogatását, s azt, hogy Bálint Éva és Szabó Tibor a kezdetektől részei és részesei ennek a programnak.

A műsor Petőfi Sándor pályájának felelevenítésével indult, majd vasi verbunkos táncot láthattunk. A költő ismert és kevésbé ismert verseit tanár-diák párok adták elő: a helyzetből fakadóan hol meghatóan, hol humorosan, hol játékosan-kedvesen. Hallgattuk mosolyogva az Anyám tyúkját, elgondolkodva A XIX. század költőit, meghatódtunk a Falu végén kurta kocsmán. Elhangzott az Egy estém otthon, Az alföld, a Pató Pál úr, a Szülőföldemen, és a János vitézből is előadtak egy részletet. Szabó Tibor Bálint fiával a Füstbe ment tervet, Bálint Éva kislányával a Reszket a bokor, mert című verset szavalták. Utolsóként az idén legszebbnek választott Petőfi-költemény, a Szeptember végén hangzott el.

És igen, ezen a délutánon megteremtődött a csoda: a költő visszatért, mondhatnánk a kórus dalára utalva, és ez a csoda nemcsak a költészetnek volt köszönhető: hanem annak is, ahogy diák és tanár együtt, párban, néha egymás kezét fogva szavalt, egyenrangú, egymást tisztelő közösséget alkotva, s olyan természetesen, ami elárulta: ez a hétköznapokban sincs itt másképpen.
A gála zárásaként a Nox Tűztáncát énekelte a kórus, ezúttal karvezetőjükkel, Molnár Virággal együtt: előttük a néptáncosok ropták, immár Horváth Zoltán tanár úrral a közönség hálás tapsának ütemére.

TP

Fotó: Bonyhádi Zoltán