A könyvkötészet titkait tárták fel a Smidt Múzeumban

Csaknem 800 darabot számlál a Smidt Múzeum régikönyv-gyűjteménye, a legkorábbi egy 1486-ban Strasburgban megjelent Biblia. Vannak köztük egyházi, történeti, jogi munkák, iskolai könyvek, antik auktorok újra kiadott művei, orvosi, kertészeti kötetek is. A könyvkötészet korábbi, mint maga a könyvnyomtatás – a 6-7. században a kézzel másolt kódexeket például fatáblákkal borították. Később a bőr és a pergamen, majd a többrétegű papír terjedt el.

Tangl Balázs történész elmondta, a középkorból kijutva a könyvnyomtatás tömegessé válásával a bőrt kiegészítették más anyagok. Praktikusan a pergamen, később a papír. A felvevőpiac nőtt, nem mindenkinek volt pénze drága bőrkötésre, ötvöskötésre, egyszerűbb, olcsóbb anyagokat is kellett találni.

Van olyan könyv, melyet disznóbőrrel borítottak, egy másikat zöld bársonnyal kötöttek, s akad, aminek a gerincéhez régi kódexlapokat használtak fel. A borító a fizikai védelmet szolgálta, de az előtáblát és a háttáblát szívesen díszítették – bélyegzővel, lemeznyomatokkal, varrásokkal, nemesfém veretekkel és elefántcsont rátétekkel, tette hozzá Tangl Balázs. A kötések, bőrkötések nem csak egyszerű kötések voltak, hanem az adott korstílusnak megfelelően alakultak, a középkortól kezdve a román, gótikus, majd a reneszánsz, barokk. A nagystílusok a könyvkötészetre is hatottak, és ennek megfelelően változott a díszítése.

Az előadáson számos érdekesség elhangzott. Egykor a vándorkereskedők nem kötve árulták a könyveket, hanem ún. krúdákban, és a vevő maga gondoskodott a bekötéséről, anyagi lehetőségeitől függően. A könyvkötészet a kezdetektől önálló szakma volt, az első céhek a 16. században alakultak, Magyarországon Pozsonyban létesült az első. A 18. századig nem számozták az oldalakat, füzetjelek és levélszámok alapján kötötték a lapokat.

A Smidt Múzeum rendszeresen szervez ingyenes előadásokat az érdeklődőknek, érdemes figyelni a programajánló rovatot az intézmény honlapján. Csütörtökön 17 órakor különleges kiállítás nyílik Menzán innen – menzán túl címmel, amely az iskolai közétkeztetés titkait fedi fel.

Forrás: SZTV