Ezekből az adatokból már lehet következtetni az idei hat- és nyolcosztályos felvételik eredményeire
Szombaton tartották meg a központi írásbeli felvételit, amelyen több mint 68 ezer diák vett részt az ország 555 kijelölt iskolájában. A budapesti AKG szokásához híven nyilvánosságra hozta az intézményükben írt dolgozatok eredményeit, melyek jó kiindulási alapot nyújtanak az országos átlagpontszámok becslésére.
Az AKG-ban megírt vizsgadolgozatok átlageredményei a következők:
- Hatodikosok: magyar nyelv – 28,6 pont, matematika – 26,5 pont
- Nyolcadikosok: magyar nyelv – 33,7 pont, matematika – 30,0 pont
Az AKG adatai alapján a hatodikos írásbelik átlaga az országos eredményekhez képest 0,4–1,2 ponttal magasabb, míg a nyolcadikosok esetében az országos átlag rendszerint 5–7 ponttal alacsonyabb.
Ezekből kiindulva az országos átlagpontszámok idén várhatóan az alábbiak körül alakulhatnak:
- Hatodikosok (országos átlag): magyar nyelv – 27–28 pont, matematika – 25–26 pont
- Nyolcadikosok (országos átlag): magyar nyelv – 27–29 pont, matematika – 23–25 pont
Az AKG elemzése szerint 11 éve nem volt ilyen nehéz magyar nyelvi felvételi a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők számára. Ez a jelentkezők által elért alacsonyabb pontszámokban is tükröződik. Matematikából bár nem volt kiugróan nehéz a felvételi, a megoldások alapján idén is kissé csökkent az átlagpontszám.
A feladatok ugyan kihívást jelentettek, de a javítást végző tanárok szerint a tesztek nem voltak inkorrektek. A vizsga célja az, hogy megfelelően szórják az eredményeket, és ezzel segítsék a tanulók rangsorolását a készségeik alapján.
Mindkét évfolyamos vizsgára igaz, hogy az utóbbi pár évben a magyar és a matek átlagos pontszáma kellően közel került egymáshoz, így nem kerül előnybe se a „humán”, se a „reál” képességeiben erős tanuló.
A gimnázium külön felhívja a figyelmet arra, hogy a felvételi dolgozatok csak segítséget adnak a felvételi rangsorolásban a készségek és a felkészültség alapján, és a vizsga akkor tudja teljesíteni ezt a célt, ha megfelelően szórtak az eredmények. Ha minden jó képességű vizsgázó 95 százalék felett teljesítene, akkor nem lenne alkalmas a vizsga a felvételi döntések segítésére.
Fotó: illusztráció
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.