A magyarok a második legszegényebbek az egész EU-ban

A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató. Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerőparitáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik, ismertette a Nepszava.hu. 

A magyar adat ugyan egy százalékpontot javult 2021-hez képest (már akkor is ez volt a második leggyengébb adat), ám az idén az unióban rekordmagas magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma ugyanis 10 százalékkal csökkent. Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokkot az idén az EU más országaiban nem tapasztaltunk, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján az utolsó helyre kerülünk, ám ez leghamarabb fél év múlva derülhet ki, írja a portál. 

Az Eurostat számításai szerint 2022-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás, itt az EU átlagának 138 százalékát költötték magukra a polgárok, őket követte az általunk utolérni kívánt Ausztria és Németország (118-118 százalék). 

A 86 százalékos Románia már fényévekre van a magyar fogyasztási adatoktól. 

Néhány uniós ország átlagfogyasztási adatai egy főre lebontva 2022-ben (Az értékek százalékban értendők)

• Luxemburg 138
• Németország 118
• Ausztria 118
• EU 100
• Litvánia 94
• Lengyelország 87
• Portugália 87
• Szlovénia 87
• Spanyolország 86
• Románia 86
• Csehország 83
• Szlovákia 77
• Horvátország 76
• Lettország 76
• Magyarország 71
• Bulgária 69

Forrás: Eurostat 

Fotó: illusztráció/Pexels