Romániai választások: Marcel Ciolacu és Elena Lasconi kerülhet be az elnökválasztás második fordulójába
A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avangarde-CIRA exit-pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg.
Harmadik helyen – általános meglepetésre – Calin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt.
Georgescu fenntartható fejlődési szakember, egyetemi tanár, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egykori különmegbízottjának neve korábbi román kormányválságok idején is előkerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként. A közéletben szinte ismeretlen független jelölt, aki korábban az egykori román fasiszta szervezet vezetőit „hősöknek” nevező nyilatkozataival keltett megbotránkozást, főleg a közösségi hálózatokon, elsősorban a TikTokon folytatta elnökválasztási kampányát.
George Simion AUR-elnököt – akiről a közvélemény-kutatások többsége az utolsó pillanatig azt valószínűsítette, hogy ő lesz Marcel Ciolacu ellenfele a második fordulóban – 14-15 százalékos eredménnyel mérték a negyedik helyen, egy százalékpontnyi előnnyel Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke előtt, aki az ötödik helyre szorult.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfőjelöltje az Avantgarde-CIRA szerint az országban leadott voksok 4, a CURS szerint a szavazatok 4,6 százalékát kaphatta.
Az urnazáráskor közzétett romániai becslések megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, holott a voksok több mint 8 százaléka külföldről érkezik. Az idei elnökválasztás első fordulójában több mint 800 ezer szavazatot adtak le külföldön, és 8 millió 643 ezret belföldön.
Az elnökválasztás első fordulójában a belföldi szavazókörök bezárásáig – helyi idő szerint 21 óráig – a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 49,7 százaléka adta le voksát.
A romániai elnökválasztás második fordulóját december 8-án rendezik. A közbeeső hétvégén, december elsején parlamenti választásokat tartanak.
Marcel Ciolacu szerint a választók a stabilitásra szavaztak, Elena Lasconi már a kormányváltásra készül
Marcel Ciolacu, a nagyobbik kormánypárt és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) jelöltje is győzelemként értékelte a romániai elnökválasztás vasárnap tartott első fordulójának exit poll eredményét.
Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltje szerint a választópolgárok az egyensúlyra és a stabilitásra szavaztak.
„Köszönöm mindazoknak, akik ma megtiszteltek a szavazatukkal és a bizalmukkal. A szavazatuk pozitív volt, az egyensúlyra és a stabilitásra voksoltak. Olyan dolgokra szavaztak, melyek fontosak” – hangsúlyozta.
„Az elnökválasztás első fordulója egy bizalmatlansági indítvánnyal ért fel” – hangoztatta vasárnap este Elena Lasconi. „A románok megmutatták, hogy nem akarják ezt a PSD-PNL kormányt. (...) A románok 75 százaléka másként szavazott, nem a PSD-vel” – idézi az Agerpres a Mentsétek meg Romániát (USR) párt jelöltjét. Elena Lasconi bejelentette, hogy jövő héten tárgyalásokat kezd „a jobboldali és a demokratikus” pártok képviselőivel a majdani parlamenti többség kialakítása céljából.
Az USR jelöltje köszönetet mondott Ludovic Orban korábbi miniszterelnöknek, a Jobboldal Ereje (Forta Dreptei) párt jelöltjének, aki visszalépett a javára, valamint a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) és a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) elnevezésű pártnak.
Nicolae Ciuca, a kormánykoalíció kisebb tagjának, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a jelöltje úgy értékelte az eredményeket, hogy azok megmutatták, mindenki számára van hely a romániai politikai színtéren.
„Jelen pillanatban csak a becslések vannak meg. (...) Miután meglesznek a végleges eredmények, döntést fogunk hozni” – idézi az Agerpres Nicolae Ciucát, aki az exit poll eredmények szerint a szavazatok 13-14 százalékával az ötödik helyen végzett.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement; MTI/Baranyi Ildikó
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.