Könyv a Muravidék alig egy évéről – út a délszláv királyságba (képgalériával)

2024. március 12.

A Muravidék útja a délszláv királyságba címmel jelent meg kiadvány dr. Göncz Lászlótól: a könyvbemutatót ma este tartották a Vas Vármegyei Levéltárban. A szerző gondolatai előtt Melega Miklós, az intézmény igazgatója és Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője szólt az érdeklődőkhöz.

Melega Miklós elsőként a szerzőről beszélt, mint elmondta: immár három évtizedes barátság fűzi dr. Göncz Lászlóhoz.

- Még fiatal pályakezdőként, a phd-vizsgámra készülve ismertem meg dr. Göncz Lászlót, aki már akkor szaktekintélynek számított. Azóta folyamatos a munkakapcsolat, szerveztünk szlovén-magyar kutatótábort, megannyi színvonalas írás jelent meg vasi folyóiratokban a történésztől, aki a levélári napokon is visszatérő előadó. Fajsúlyos kötetet iserhetünk ma meg: szűk egy esztendő, 1918 őszétől 1919 augusztusáig, történéseit ismerteti mintegy 560 oldalban. Több évtizedes kutatás summázatát vehetjük ma kezünkbe – fogalmazott Melega Miklós.

Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője tréfásan megerősítette az igazgató szavait: 1 kilogrammot és 5 dekát nyom a könyv – ilyen súlyos könyvet még nem adott ki a Magyar Nyugat. Később Gyurácz Ferenc a könyvkiadó történetét ismertette: 2003-ban alapították, az első kiadvány 2004-ben jelent meg a Magyar Nyugat gondozásában. Nyugdíjba vonulása után termékeny semmittevést tervezett, be akarta zárni a kiadót, de szerencséjére sok-sok remek kézirat és szerző kereste meg. Dr. Göncz Lászlót a 80-as évek óta ismeri, a mostani kiadványa pedig végtelenül alapos tanulmány, amelyet regényi izgalmassággal írt meg a szerző.

Dr. Göncz László elsőként köszönetet mondott a házigazdának, a könyv megjelenését támogatóknak, kiemelte azt, hogy kutatása során mindenhol maximális jóindulattal találkozott. Úgy fogalmazott, hogy az általa feldolgozott időszakot sokáig kétféleképpen értelmeztek, volt egy magyar és egy szlovén, vagy korábban jugoszláv olvasat.

- Célom az is volt, hogy ne csak egyoldalúan legyen tálalva ez a roppant fontos történelmi időszak. Abban is bízom, hogy a fiatal történészeket további kutatásokra inspirálok a témakörben – hangsúlyozta a szerző, hozzátéve azt, hogy egy közösség, amely ezer éves kötődéssel bírt Magyarországhoz, egyik hónapról a másikra egy újonnan létrehozott országba olvadt bele. A szerző arról is beszámolt, hogy a közeljövőben szlovénul is megjelenik majd a kiadvány.

A kötet négy alapvető tartalmi pillére a következő: a muravidéki (magyarországi) szlovének helyzete, belső rétegződése és igényei 1918 őszétől 1919 nyaráig; a magyar (Károlyi) kormány viszonyulása a Mura mentén élő szlovén közösséghez és az érintett terület hovatartozásához; a magyar Tanácsköztársaság időszaka; a Muravidék iránti szlovén (jugoszláv) területi igény, valamint a tájegység hovatartozásának ügye a párizsi békekonferencián.

A könyvbemutatón meg lehetett vásárolni a kiadványt - sokan éltek is a lehetőséggel.

Dr. Göncz László

Tudományterület: bölcsészettudományok
Szakterület: történelem

Göncz László 1960. április 13-án született Muraszombatban. Hosszúfaluban nőtt fel. Az általános iskolát és a közgazdasági középiskolát Lendván végezte el. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem-művelődésszervező szakán szerzett diplomát. Posztgraduális képzésre a Pécsi Tudományegyetemre iratkozott, ahol hat szemeszter után történelem szakon szerzett tanári oklevelet (A Lendva-vidék története 1920-ig). Ezt követően ugyanebben az oktatási intézményben bekapcsolódott a Történelem Doktori Programba, melyet hat szemeszter után sikeresen elvégzett. A következő években befejezte doktori disszertációját és 2001-ben doktorált (A muravidéki magyarság története 1919–1941).

Tudományos munkája az újabb kori magyar és közép-európai történelem kutatását öleli fel. Elsősorban a 20. századi közép-európai kisebbségi kérdéskörrel foglalkozik, valamint a muravidéki magyarok és a Muravidék 19. és 20. századi történelmével. 1986-tól a Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Érdekközösség keretében művelődésszervezőként, majd a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség titkáraként dolgozott. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994. évi megalakulásától három mandátum leteltéig, 2008-ig az említett közintézmény igazgatója volt. A Muravidéki Magyar Tudományos Társaság megalakulásakor, 2002-ben elnöknek választották meg. Ezt a tisztséget 2006 végéig töltötte be.

A 2008. évi parlamenti választásokon a magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselőjévé választották.

A kultúra terén végzett eredményes tevékenységéért és a muravidéki magyarok nemzeti öntudatának megőrzéséért 1992-ben Budapesten rangos elismerésben, Berzsenyi-díjban részesült. A határ menti irodalmi és kulturális együttműködés ösztönzéséért és szervezéséért 1998-ban Szombathelyen Pável Ágoston Emlékérmet vehetett át. Két évvel később a sokoldalú kulturális és alkotó munkájáért Zala Megye Kultúrájáért díjban részesítették. 2002-ben tudományos munkájáért és a kutatómunka szervezéséért a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága kitüntetésében részesült. A következő évben a Vasi Szemle tudományos folyóirat egy tanulmányát választotta a 2001–2002-es év legjobb szakmai publikációjának. Ugyanebben az évben a neves magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 2006-ban tudományos munkájáért rangos szakmai elismerésben részesítette. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja.

Göncz László az irodalom terén is tevékeny, két regény és egy verseskötet szerzője. Hosszúfaluban él.

(Fotó: Nagy Jácint)

kapcsolódó galéria