"Akinek fontos a nemzeti egység, annak először ismernie, értenie kell a történelmünket"

- A mai nap, 2024. június 4-e egyszerre az emlékezésé, a tiszteleté, a reményé, a közösségé, a jövőé és a mindezeket összekötő összetartozásé. Érdekes szó az összetartozás, mert összetartozni csak különböző részek tudnak. Olyanok, amelyek azonos természetűek, de mégis külön életük van. Egy nemzet esetében azonban nem ez a természetes állapot, hanem az egység – szögezte le beszéde elején dr. Nemény András polgármester, aki így folytatta.

- 104 évvel a békediktátum után, hogy is állunk ezzel. Összetartozás, vagy egység? A válaszhoz egy természeti képet, egy szimbólumot hívok segítségül. Egy olyan fát képzelek magam elé, amely büszkén áll a természetben, amelynek hatalmas koronája bőséges termést hoz, amelynek szerteágazó gyökerei szívják az anyaföld éltető erejét. Aztán ez az idilli állapot egycsapásra megszűnt: egy döntés következményeként felparcellázták a területet, az ágak, gyökerek egy része egy másik ingatlanra kerül. Egységesnek mondható-e a fa ezek után? Kihez tartoznak az átnyúló ágak és gyökerek? Egy ország, amelynek kétharmada más országokba kerül át, amelynek kulturális és nyelvi gyökerei idegen területre kerülnek, az hasonlítható ehhez az állapothoz. Ha nekem kell válaszolnom a feltett kérdésre, akkor én azt mondom: bármi is történt, a fa, a nemzet egységes marad. Hiába van új birtokos, vagy tulajdonos. Ha elfűrészelik a gyökeret, akkor a fa megbetegedik és elszárad. Ahhoz, hogy erős maradjon a fa, a nemzet fája, vigyázni kell rá, táplálni, őrizni kell. De akkor tudunk rá vigyázni, hogy ha ismerjük. Ismerjük a történetét, hogy miként fejlődött ki apró magból, ismerjük minden részét, az ágait, a leveleit, a virágát – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: egy boldog világban nem kérdés az, hogy a hazája történelmét, vagy a családja történetét ismeri-e mindenki.

- Magyarországon sajnos ez nem így van. A XX. századi történelem elvette tőlünk ezt a lehetőséget, legalább is megnehezítette ezt. A II. világháború után a kommunizmus évtizedeiben, több emberöltő hallgatás megszakította ezt a tudást. Akinek fontos a nemzeti egység, annak először ismernie, értenie kell a történelmünket, a tényeket, az összefüggéseket. A nemzeti egységben benne vannak az értékek, a történelmi múlt tisztelete, de benne van az újra, a jövőre való nyitottság is. Azaz egyformán fontosak a gyökerek és a termés – egyik a másik nélkül értelmezhetetlen. Amíg közösen öntözzük, gondozzuk a fát, addig mindig lesz nemzeti egység. 104 év után is ez a dolgunk: ismerjük, értsük és vigyázzuk a nemzet fáját. Nem a helyrajzi szám számít, hanem a szív. Ha a szív együtt dobban, akkor lesz béke, biztonság, fejlődés és egység. Legyünk méltóak a történelmi örökségünkhöz – zárt szavait dr. Nemény András.

Az ünnepségen az Oladi Általános Iskola diákjai közreműködtek. A rendezvény koszorúzással zárult.

(Fotó: Nagy Jácint)