A régészet "sötét" oldala: a régészet napja alkalmából kétnapos programmal készül a Savaria Múzeum és az Iseum Savariense
Két téma, két nap és két helyszín
Május 30-án, csütörtökön az 5-6. osztályos iskolás csoportokat várják, akik hat helyszínen, játékos formában, forgószínpadszerű foglalkozások révén ismerkedhetnek az archeológia rejtelmeivel, az ásatásokról a múzeumba bekerülő leletek további sorsával.
Május 31-én, péntek délután 17 órától az Iseum Savariense lesz a helyszín, ahol életkori megkötés nélkül két témában lesznek előadások.
Izgalmas állatcsontok és a varázsló germánok
Kevéssé ismert, hogy a kerámiaedények töredékei mellett az állatcsontok adják az ásatáson előkerült leletek legnagyobb hányadát. Az ezzel foglalkozó szakterület azonban még a régészet iránt érdeklődők előtt is alig-alig ismert. Mit ettek eleink? Milyen állatokra vadászott vagy tenyésztett a régi korok embere? Ezekre és sok más hasonlóan izgalmas kérdésre a két tudományágat érintő régészeti állattantól remélhetünk választ. Hogy milyeneket, arról Nyerges Éva Ágnes archeozoológus beszél majd.
Nem kevésbé érdekfeszítő témát érint majd Sánta Barbara régész előadása, amely a Szelestén néhány éve feltárt langobárd temetőből előkerült, varázsláshoz, mágiához köthető leletek révén az itt élt germán népesség hiedelemvilágába enged bepillantást.
A kincs, ami van
A régészet „sötét” oldalán maradva az est hátralévő részében a magyar archeológia talán legizgalmasabb, de kétségkívül a legrejtélyesebb kérdése, a Seuso-kincs kerül terítékre. Nagy Mihály régész előadása, illetve a vele folytatott pódiumbeszélgetés révén nem csak a leleteteket egykor megtaláló Sümeg József máig tisztázatlan halálának körülményeiről, a kincs rejtekhelyén, egyben a bűnügy helyszínen folytatott ásatásról kaphatunk első kézből információkat, de arról is hallhatunk majd, hogy miért nem sikerült az 1993-1994-ben Amerikában folytatott tulajdonjogi perben bizonyítani a leletek magyarországi eredetét.
Mindezek mellett megismerkedhetünk a lelet pannoniai származásának bizonyítékaival, de a kincs egykori tulajdonosához, Seuso személyéhez is közelebb kerülhetünk. Ki is volt ő valójában, mikor, miért és hogyan rejthették el a már saját korában is vagyont érő étkészletének darabjait? Teljesnek tekinthetjük-e a leletegyüttest, vagy a többi ezüstkincshez hasonlóan további darabok is tartoztak hozzá? Melyek lehetnek a hiányzó darabok, és remélhetjük-e, hogy valaha is kiegészülhet a legendás lelet?
Megannyi kérdés, amelyekre Nagy Mihálytól, a New York-i per régészeti szakértőjétől kapunk majd választ, aki számos, a lelet körül keringő tévhit eloszlatására is kísérletet tesz.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.