A szombathelyi születésű Reismann testvérek fotográfiáiból nyílt kiállítás a Savaria Múzeumban

Reismann János és Marian Szombathely szülöttei. Mindkettő fotográfus, s mindkettejük mögött jelentős életmű áll. Részesei voltak a huszadik századot alakító történéseknek, és művészetük, fotográfiáik által most mi is részesülhetünk abból, amit láttak, éreztek, gondoltak. A kiállítás az 1930 és 1985 között készült fotókat laza kronológiai sorrendben, tematikus, formai és egyéb szempontok alapján csoportosítva mutatja be, így azok hol komoly, hol játékos párbeszédbe elegyednek egymással – és velünk, a nézőkkel is. 

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója köszöntötte elsőként a kiállításmegnyitón megjelenteket, felidézve az elmúlt évtizednek a múzeum által rendezett fotókiállításait, köztük a Reismann testvérek munkáival foglalkozókat. 1965-ben az akkor 60 éves Reismann János kiállítását két év múlva követte még egy; 1973-ban testvére, Marian munkáiból nyílt tárlat a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban.

2005-ben a testvérek fotóinak közös kiállítása volt az MMIK-ban, ma pedig a Párhuzamok tárlattal folytatódik életművük bemutatása. Egy kiállítás megszervezése sosem egyszerű, a pénzügyi alapot ehhez Kincses Károly fotótörténésznek, az NKA pályázataiból nyert forrásnak és Szombathely városának is megköszönte az igazgató, köszönetet mondott a múzeum dolgozóinak és a kurátoroknak, Kincses Károlynak és Kelbert Krisztina történésznek, a kiállítás tere pedig Kassai Ferenc képzőművész munkáját dicséri.

Barokk házak sora számos, / kis kápolnák tornya jámbor,
itt született Reismann János, / valamint én, Weöres Sándor.

Weöres Sándor Szombathely című versikéjével köszöntötte a megnyitó résztvevőit Horváth Soma, Szombathely kultúráért is felelős alpolgármestere, melyben a költő büszkén említi meg magán kívül barátját, a város híres szülöttét, Reismann Jánost, aki testvérével, Mariannal együtt életművükkel örök nyomot hagytak Szombathely újkori történetében. A kiállítással egy régi adósságát törleszti most a város, folytatta az alpolgármester, azért is, mert, ha megtekintjük, akkor nem csupán fényképek gyűjteményét, hanem egyfajta filmarchívumot is láthatunk, amely egy egész korszakot ölel át.

A két művész életútjának párhuzamba állítása lehetőséget ad számunkra, hogy mélyebben megértsük János és Marian alkotó személyiségét, stílusát és az őket körülvevő világot, folytatta, hozzátéve, hogy a kiállítás címe, A Két Reismann, meseszerű, akárcsak a művészek élete: gonosszal, jótevővel, a végén pedig egy kalandos, nagyszerű életművel. – És ezt a mesét most mi a képekkel együtt olvassuk, képzeljük el, képzeljük bele magunkat, hogy végül megérkezzünk A két Reismann valóságába, abba a múltba, ami most jelenné válik ezzel a kiállítással – zárta köszöntőjét Horváth Soma.

Megnyitó beszédében Kincses Károly fotótörténész elmondta, számára a Reismann testvérek életműve nem munka, hanem személyes ügy, az alkotókhoz szakmai, majd baráti kapcsolat fűzte. Egy város, így Szombathely számára is fontos, hogy ismerje a kötődéseit, a helyeket, embereket, mert ez az a tartalom, amiért érdemes szombathelyinek lenni. Nincs fontosabb feladata egyetlen városi embernek sem, mint hozzájárulni, hogy a kulturális kontinuitás fennmaradjon. A többi nem olyan fontos – nyitotta meg a kiállítást Kincses Károly, majd Kelbert Krisztinával tárlatvezetést tartottak.

Az eseményen közreműködtek a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium tanára, Feriencsik László és az iskola növendékei. A Párhuzamok – A két Reismann 2025. szeptember 30-ig tekinthető meg.

Tp
Fotók: Nagy Jácint