Afgán embercsempészt ítélt el a Sárvári Járásbíróság
A tényállás szerint a vádlott hat éve Magyarországon tartózkodott jogszerűen, oltalmazotti státusszal rendelkezett. A vádlott ezen idő alatt egy ideig Budapesten élt, ahol megismerkedett a munkahelyén egy – a nyomozás során nem azonosított – afgán férfival, akivel 2020. május 28-át megelőző 4-5 nappal, megegyezett abban, hogy egy megadott napon afgán állampolgárságú személyeket fog Ausztriába szállítani. A vádlott ezt követően Budapesten, a Blaha Lujza téren találkozott az afgán férfival, aki útiköltségként 80.000 forintot adott át a vádlottnak, és egy telefonos közösségi alkalmazáson keresztül elküldte a vádlott telefonjára azon hely GPS-koordinátáit, ahol a vádlottnak az afgán állampolgárokat fel kell vennie, illetve azon hely koordinátáit is, ahová őket el kell majd szállítania.
2020. május 26-án az afgán férfi felkereste a vádlottat, és közölte vele, hogy elindulhat az afgán állampolgárokért a megadott GPS-koordinátára, és szállíthatja őket a másik megadott koordinátára, az osztrák határ közelébe. A vádlott ezután, az általa korábban egy cégtől bérbe vett, Ford Focus személygépkocsival a megadott GPS-koordinátára, a magyar-román határ közelébe – pontosabban meg nem határozható helyre – utazott győri lakóhelyéről, ahol 12 afgán állampolgár várta őt, akiket a vádlott a személygépkocsi üléseire beültetett, illetve a csomagtartójában elhelyezett, majd a másik megadott GPS-koordinátára indult velük, az osztrák-magyar határ közelébe, amikor a rendőrjárőrök az M86-os számú autóúton, Nick községhez közel, közúti ellenőrzés alá vonták. A közúti ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vádlott által szállított személyek nem rendelkeztek érvényes magyarországi tartózkodási engedéllyel, és semmilyen személyes okmányt nem tartottak maguknál. A vádlott azon magatartásával, hogy a román-magyar határt pontosan meg nem határozható helyen és időben, tiltott módon átlépő, magyarországi tartózkodási engedéllyel és személyes okmányokkal nem rendelkező, 12 afgán állampolgárságú személyt az országon keresztül szállított azért, hogy azok az osztrák-magyar határt is tiltott módon átléphessék, segítséget nyújtott e személyeknek az államhatárnak a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez.
A vádlott a bűncselekményét – figyelemmel arra, hogy az általa csempészett személyek a személygépkocsi utasterében, de legfőképpen a csomagtartójában oly mértékben összezsúfoltan, egymáshoz nyomódva kerültek szállításra, hogy a jármű utas- és csomagterére, a szállítás körülményeire, az utazási időre, a mozgás béli korlátozottságra, a járműben uralkodó hőhatásra, pszichés hatásra, illetve egyéb körülményekre tekintettel testi-lelki szenvedésnek voltak kitéve – a csempészett személyek sanyargatásával követte el.
Az ítélet ellen a vádlott és védője a kiszabott szabadságvesztés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta, amely ellen nem jelentettek be fellebbezést.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.