Államtitkár: akár az összes élelmiszer hatósági áras lehet

Miközben a hatóságok napi szintű ellenőrzésekkel és többmilliós bírságokkal fegyelmezik az élelmiszer kereskedőket, a kormányzat kommunikációja úgy tesz, mintha a multik lennének a drágulás kizárólagos felelősei. Pedig a cégek profitja mellett a rekord magas hazai áfakulcs, a gyenge forint, a nagyobb láncokat sújtó kiskereskedelmi adó, a magas üzemanyagköltség, valamint az EPR- és termékdíj is vastagon benne van a 2023-as és 2025-ös Európa-bajnok magyar infláció adataiban. 

Zsigó Róbert államtitkár a Hír TV hétfői Napi aktuális című műsorában arra figyelmeztetett: az MTI beszámolója szerint: ha a kereskedők a nem szabályozott termékek árát kezdik el indokolatlanul emelni, a kormány akár minden élelmiszer-kategóriára kiterjesztheti az árrésstopot. Sőt, ha ez sem vezet eredményre, szóba kerülhet az árstop bevezetése is – vagyis az árak teljes befagyasztása.

A jelenlegi szabályok szerint a boltok kötelesek tájékoztató táblákat kihelyezni az érintett termékek mellé, és a hatóságok – a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal – folyamatosan ellenőrzik a betartást. Aki megszegi az előírásokat, akár 7 millió forintos bírságra is számíthat, és a hatóságok akár naponta többször is büntethetnek.

Zsigó hangsúlyozta: a kormány nem ellenségként tekint a kereskedőkre, de elvárja, hogy ne hárítsák a költségeket a vásárlókra, különösen a családokra és idősekre.

Az államtitkár szerint az árrésstop eddigi hatása biztató: 760 élelmiszer ára átlagosan 16 százalékkal csökkent. Ugyanakkor hozzátette, időre van szükség, hogy kiértékeljék a hosszabb távú hatásokat.

A kormány részéről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt az ügyben, ő még a beszállítókat is figyelmeztette, hogy ne próbáljanak meg áremelésekkel kibújni az intézkedés hatása alól.

A kereskedelmi láncok azonban egyre nehezebben viselik az új rendszert. A Spar egy belső levélben „nehéz lépések” lehetőségét vetette fel, majd korlátozásokat vezetett be – hasonlóan a Lidl és a Tesco gyakorlatához. Az új szabályok azonban leginkább a kisebb, franchise-alapon működő láncokat, mint a CBA, Coop vagy Reál boltokat sújtják, amelyek akár csődbe is mehetnek az intézkedések miatt, hívja fel rá a figyelmet a hvg.hu. 

Fotó: Facebook/Zsigó Róbert