Ambrus Lajos szerint magányos tevékenység az írás
2018 óta ünnepeljük Jókai Mór születésnapján a magyar széppróza napját. Ez alkalomból Bokányi Péter irodalomtörténész beszélgetett Ambrus Lajossal. A közismert író Gyulán született, Szombathelyen kezdte pályáját középiskolai tanárként, majd az Életünk című folyóirat főszerkesztő-helyettese lett. Most Vas megye szélén, Egyházashetyén, vidéki környezetben él és alkot.
Ambrus Lajos elmondta, hogy jelenleg a nagy almás könyvem-et rendezgeti, és ehhez keres szponzort. Hozzátette, nagy kihívás jó minőségű, méltó formátumú, méltó nyomdai munkát kiadni, ehhez több millió forint szükséges. Ez egy speciális könyv, rengeteg képpel. Azt is elárulta, milyen magányos tevékenység az írás, visszavonulást, elmélyülést igényel. Csak így lehet jó szöveget írni.
„A rendszerváltás előtt pénz volt, szabadság nem, most fordított a helyzet, ami nehezíti az írók munkáját” – fogalmazott a Berzsenyi- és József Attila-díjas író. A kötetlen, önfeledt beszélgetésre sok barát és egykori osztálytárs is eljött.
Bokányi Péter irodalomtörténész szerint Ambrus Lajos munkásságának legizgalmasabb pontja az esszé. Hozzátette, az Eldorádó című regénye nagyon erős kezdet volt, amiért az elsőkötetes szerzők díját is megkapta. Egy kiváló regénnyel kezdett, utána nagyon érdekesen alakult a pályája. Elindult az esszé irányába, és nincs kizárva, hogy beszélhetnek még Ambrus-esszéről. Hangsúlyozta, hogy ennek a műfajnak egy olyan változatát sikerült létrehoznia, ami eleve határműfaj, ezt sikerült még inkább a szépirodalom felé tolnia.
Ambrus Lajos a Könyvtár és a Magyar Írószövetség Nyugat-dunántúli Író csoportja javaslatára lett az est főszereplője. Sütő Csaba András költő, kritikus, szerkesztő, a Magyar Írószövetség Nyugat-dunántúli Írócsoportja tagja kiemelte, hogy az is céljuk, hogy a tagtársak könyveiről hírt adjanak, kulturális programokat szervezzenek. Ugyanakkor a Magyar Írószövetséget, az ott folyó munkát is szeretnék megismertetni a fiatal nemzedékekkel, ösztönözve őket arra, hogy a későbbiekben a pályájuk során adott esetben akár ezt a szervezetet válasszák tagság céljából.
A szerzői esttel együtt az első emeleti olvasóteremben kiállítás nyílt, amely a csaknem feledésbe merült írók alkotásait mutatja be. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója elmondta, hogy évfordulós szerzőkhöz kötötték a válogatást: 150 éve született Thury Zoltán erdélyi író, novellista, Thury Zsuzsa édesapja, 120 éve született Fekete István és Márai Sándor, 75 éve halt meg Pap Károly, Gelléri Andor Endre és Szabó Dezső. Fekete Istvánt sokan az állatregényeiről és A koppányi aga testamentumáról ismerik, de itt a kiállításon szerepelnek egyéb művei is. Olyan érdekességeket is próbálnak felvillantani, ami az írók személyiségével kapcsolatos. Például Gelléri Andor Endréről kevesen tudják, hogy sportszerető ember volt, kiváló diszkoszvető, Pap Károlyról pedig, hogy a novelláiban a zsidóság identitáskeresésével foglalkozik.
A kiállítás március 19-éig megtekinthető.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.