Átadták a dozmati víztározót: teljes Szombathely árvízvédelmi rendszere

Az 1965-ös nagy árvíz óta tervezték a szakemberek azt a védelmi rendszert, amivel megelőzhető, hogy a Gyöngyösön, a Perinten és az Arany-patakon végigsöprő árhullámok Szombathelyt veszélyeztessék. Kilenc évvel ezelőtt átadták ennek egyik elemét, az azóta Abért-tó néven ismert lukácsházi víztározót, ezzel az egyik veszélyforrás megszűnt. A Kőszegi-hegységből Arany-patak áradásait ezután a Dozmat határában megépített tározóval lehet „megfogni”, amelynek szintén lesz állandó felülete, mintegy 7 hektáron.  A szakemberek azt is elmondták, hogy a klímaváltozás összetett hatásokkal jár: egyrészt a hatalmas esőzések és villámárvizek mellett az aszályos időszakok is gyakoribbá válnak, így a tározóból az Arany-patak vízutánpótlása is megoldhatóvá válik. 

Dr. Schweickhardt Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Szombathely nagyobb biztonságban lesz, csökkent az árvízveszély  a dozmati tároló megépítésével. Beszélt a minisztérium hasonló projektjeiről, majd kiemelte, hogy olyan vezetőkre van szükség helyben, akik a kormánnyal együttműködve és nem az ellen dolgoznak.

Láng István az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgatója arról beszélt, hogy a vízügyi ágazat régi vágya teljesült a tározó megépítésével. Arról is szólt, hogy az árvízvédelem állami feladat, de az önkormányzatoknak és a magánszemélyeknek is részt kell vállalni a dologból, és idézte a régi mondást, hogy „ne ereszd ki a vizet a portádról”. 

Hende Csaba országgyűlési képviselő felidézte Szombathely-Savaria 2000 éves múltját és személyes emlékeit az 1965-ös árvízről. Beszélt arról is, hogy a kormányülésen hogyan győzte meg a miniszterelnököt a projekt fontosságáról, majd pedig kijelentette, árvíz már nem fenyegeti Szombathely városát.  Azt is vázolta, hogy ily módon Szombathelyen beépíthetővé válik a Perint közvetlen környéke,   futó- és sétautak megépítését ajánlotta az új városvezetés figyelmébe. 

Puskás Tivadar Szombathely polgármestere arról szólt, hogy 2010-ben az első kötelezettségei közé tartozott a lukácsházi tározó avatása, leköszönő vezetőként pedig az árvízvédelmi rendszer utolsó elemét adhatja át másokkal együtt. 

Gál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy a projekt jóváhagyása és átadása között nem telt el hosszú idő. A klímaváltozás többféle kedvezőtlen hatással jár – egyebek mellett nagy mennyiségű csapadék, aszályos időszakok – mindkettőre megoldással szolgál a víztározó.

Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az alkotás és építés mellett a szakma régi álmát valósították meg. Utalt arra, hogy a munkálatok során megtalálták a Savaria városába friss vizet szállító római vezetéket – reményét fejezte ki, hogy ők is hasonlóan marandó épített emléket hagynak az utókorra.  

Fotók: Nagy Jácint