Augusztus végéig él a hitelmoratórium

Még péntek reggel a Világgazdaság közölt interjút Tállai Andrással, aki elmondta, hogy egyeztetni fog a Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy érdemes-e folytatni a hitelmoratóriumot. 

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén 1,3 millió szerződés volt moratórium alatt. A moratóriumban maradó vállalkozások száma tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.

Később a Portfolio úgy értesült, hogy még péntek délelőtt megszületett a döntés: a jelenlegihez hasonló formájában a moratórium nem 2021. június 30-áig, hanem augusztus 31-éig marad fenn.

Mint írták, később is lesz lehetőség a moratórium igénybevételére, azonban már nem automatikus jelleggel, vagyis nem azok vehetik majd igénybe, akik passzívan benne maradnak (nem élnek az opt-out lehetőségével), hanem csak azok, akik jelentkeznek a bankjuknál, és belépnek vagy visszalépnek. Utóbbi lehetőségre idén augusztus 31-ig lehet jelentkezni, és a jövő tavaszi választások után, 2022. június 30-án ér majd véget. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lehet majd ki-be lépkedni: aki igénybe veszi augusztus 31-éig a hosszabbítást, az már csak kiléphet, visszalépni nem tud majd.