Ausztria nem lazít a szigoron, éppen azért, hogy minél előbb kilábaljanak a válságból
A betegek közül több mint ezren részesülnek kórházi kezelésben, közülük 245-en vannak intenzív osztályon. Eddig 2022-en gyógyultak meg, és 186-an haltak bele a vírusfertőzés okozta szövődményekbe. Sebastian Kurz kancellár az osztrák parlament ülésén bejelentette: "A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Ausztria gyorsan kilábaljon a válságból".
Sebastian Kurz kancellár szájmaszkban jelent meg a parlamentben. A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett óvintézkedésekről azt mondta: szükség van rájuk, hogy "visszakapjuk a megszokott szabadságunkat, hogy együtt lehessünk szeretteinkkel, ahelyett hogy elveszítünk embereket, akiknek még nem kellene meghalniuk." A kormányfő ígéretet tett arra, hogy a hétvégén áttekintik a számokat, és annak függvényében esetlegesen döntés születhet arról, mikor oldják fel az üzleteket érintő korlátozásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szájmaszk viselése és a legalább egy méteres távolság megtartása továbbra is kötelező lesz. Egyben felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy húsvétkor ne tartsanak családi összejöveteleket.
Az osztrák kormány egy 15 milliárd eurós korona-segélyalapot hoz létre, a válság miatt nehéz helyzetbe került, legfeljebb 250 embert foglalkoztató cégek megsegítésére. A nagyobb vállalatok csak akkor pályázhatnak, ha nem váltak meg egy dolgozótól sem, ahelyett áttértek a részmunkaidős foglalkoztatásra. A csomag állami garanciával fedezett kölcsönöket, valamint vissza nem térítendő támogatásokat ígér, a bónusz- és osztalékfizetés korlátozása mellett. Azok a cégek, amelyeknek forgalma legalább negyven százalékkal esett vissza, 90 százalékos állami garanciával kaphatnak hitelt, és ezenfelül a cégek legfeljebb 90 millió eurós állami támogatásban is részesülhetnek.
Az osztrák parlament péntek este megszavazta a harmadik korona-segélycsomagot. Az átfogó segélyprogram részeként Heinz Faßmann néppárti oktatási minisztert egy személyben dönthet majd az iskolai tanév kezdetéről, illetve végéről, az iskolai szünet időpontjáról. A csomag egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy a bérlőnek nem lehet felmondani, ha a válság miatt nem tudja fizetni a bérleti díjat. Az alacsony jövedelmű, több gyermekes családok pedig egy 30 millió eurós keretből kaphatnak támogatást. A harmadik korona-segélycsomag zárószavazásánál elfogadták a koalíciós pártok, Néppárt és a Zöldek javaslatát, amelyben azt követelik, hogy Magyarországon a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetet követően azonnal érjen véget a parlament gyakorlati kiiktatása.
Az ülésen szó esett ugyanakkor arról is, hogy Ausztria nem írta alá a jogállamiság és a szabad sajtó megsértése elleni nyilatkozatot, amelyhez több európai uniós tagállam is csatlakozott. Alexander Schallenberg (ÖVP) külügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy ahelyett egy, az alapértékek betartásával összefüggő közös európai uniós irányvonal kialakítását javasolja; az európai bizottság pedig valamennyi tagállamot felügyelné, betartják-e az elvárásokat. Kifejtette: minden tagállam hozott olyan átmeneti intézkedéseket, amelyek a gyülekezési szabadságot, a vallás szabad gyakorlását, a munkavégzést korlátozzák. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy az EU alapértékeit minden tagállamnak be kell tartania; "nem helyes az a stratégia, hogy ujjal mutogatunk az egyik tagállamra" - hangsúlyozta. Az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPÖ) ugyanakkor arra szólította fel az osztrák kormányt, hogy ítélje el Magyarországot, és követelje a magyar parlament jogainak visszaállítását. Az ugyancsak NEOS - Az Új Ausztria és Liberális Fórum - pedig a 7. cikkely szerinti eljárás folytatását és lezárását követelte Magyarországgal szemben. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.