Az állami bérkiegészítésről dióhéjban
„A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, aki tud és képes dolgozni, ezért az eddig elért foglalkoztatási eredményeket minden eszközzel megvédjük” – mondta el a segítség szükségességéről Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. „A bértámogatás a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál a létszámleépítéseket hivatott megelőzni a munkahelyek megvédésén keresztül”.
Hogyan lehet jogosult rá egy cég? A támogatás feltétele a csökkentett munkaidő. Tehát a dolgozót kevesebb óraszámmal, de legalább az eredeti munkaidő egy részében foglalkoztatni. A kieső rész 70 százalékát finanszírozza az állam, 3 hónapon keresztül.
Az eredeti program nem aratott osztatlan sikert a munkavállalók és a munkáltatók között sem. Valószínűleg ezért írhatták felül az állami támogatás részleteit már egy héten belül.
Fontos változások
A legfontosabb változás, hogy már nemcsak 30-50%-os munkaidőkiesés esetén érvényes a támogatás, hanem 15 és 75 százalék között csökkenhet a munkaidő, ami után támogatás jár a dolgozóknak. Vagyis ha valakit eredetileg napi 8 órában foglalkoztattak, most 2 órás továbbfoglalkoztatás esetén is jogosult az igénylésre.
Mellette újítás, hogy a létszámtartási kötelezettség egyedül a programban résztvevő dolgozókra nézve érvényes. Az államilag támogatott időszak mellett a cégnek egyéni fejlesztést kell nyújtani saját kontóból a csökkentett műszakos munkavállalónak.
A rendelet módosítása után vált egyértelművé, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre a kitételre. Ha a csökkentett munkaidő kevesebb, mint az eredeti munkaidő fele, akkor a fejlesztési idő egy lehetőség, ha több, akkor három hónapra kötelező erről megállapodniuk. A képzéseket a támogatás elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.
Fontos, hogy nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés változtatásáról, mivel a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikus megtörténik. A múlt heti verzióval ellentétben, már a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik a program és távmunka vagy otthoni munkavégzés esetén is igényelhető az állami segítség.
Megkönnyítheti az igénylés menetét, hogy az új rendelet törölte azt a kitételt, hogy a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a járványhelyzet miatt alacsonyabbak a bevételei és nem tud teljes munkaidős foglalkoztatást biztosítani. Azonban nem változik azonban továbbra is feltétel, hogy egy vállalkozás akkor jogosult a támogatásra, ha bizonyítani tudja, hogy a munkahelyek megtartása nemzetgazdasági érdeket szolgál.
Valamint elérhető egy 0,1 százalékos kamatozású munkahelymegtartó hitel, amit a munkahelyek finanszírozására tudnak fordítani a tulajdonosok.
Maximum 112 ezer
A kieső rész 70 százalékát finanszírozza az állam, arányosan a minimálbér kétszeresének mértékéig.
A gyakorlatban: ha egy munkavállaló havi alapbére nettó 214 130 forint (a minimálbér kétszerese) és a munkaideje ötven százalékkal csökkent, a kieső bér 70 százalékát, azaz 74 946 forintot garantál a részére az állam. Ha 75 százalékkal tud kevesebbet dolgozni, a támogatás maximum 112 418 forint. Például nettó 250 ezer, vagy 300 ezer forintos alapbér esetén is ez az összeg a plafon, ami elérhető bérkiegészítésként. Legkorábban májustól lehet igénybe venni a támogatást, összesen három hónapon keresztül.
70 százalékos állami bértámogatás mértéke | ||||
---|---|---|---|---|
Ha a havi alapbér összege: | 30% munkaidőkiesés | 50% munkaidőkiesés | 75% munkaidőkiesés | |
A minimálbér (nettó 107 065 Ft) | 22 484 Ft | 44 967 Ft | 56 209 Ft | |
A bérminimum (nettó 140 049 Ft) | 29 978 Ft | 55 956 Ft | 73 525 Ft | |
A minimálbér duplája (nettó 214 130 Ft) | 37 473 Ft | 74 946 Ft | 112 418 Ft | |
Nettó 250 ezer ft (A KSH szerinti januári átlagkereset) | 37 473 Ft | 74 946 Ft | 112 418 Ft |
Többet vártak a gazdasági szereplők
A Magyar Kereskedelmi Iparkamara szerint a munkahelyek megtartásához lényegesen átfogóbb segítségre volt szükség az eredeti támogatási terveknél. „A kis- és középvállalkozások számára kevésbé jelent megoldást ez a bérkiegészítés” – válaszolta a megyei Kamara főtitkára, Balogh Károly Zsolt.
A reform után újra megkerestük őt. „Jó hír, hogy egyszerűbb lett az igénylés menete és kiterjesztették a támogatást, de ez önmagában nem elégséges” – fogalmazott. „Annak, akinek nincs bevétele, annak ennél sokkal több támogatásra van szüksége. A munkabér-járulékok elengedése vagy drasztikus csökkentése ugyanúgy része kellene lennie a „csomagnak”.
A főtitkár kitért az állami kölcsönökre is. „Akinek nincs bevétele, az hitelt sem fog felvenni azért, hogy megtartsa a munkavállalóit, tehát hiába az olcsó hitel, ha ezzel munkahelyet nem ment meg a kormány. A kereskedelmi bankok éppen a leginkább rászorulókat így sem fogják meghitelezni, úgyhogy mindezek miatt kisvállalkozók százezrei fognak tönkremenni, elszegényedni, kilátástalan helyzetbe kerülni.”
Fontos: a támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen, a munka.hu-n elérhető űrlap kitöltésével kérelmezheti a cég székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalnál.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.