Az egyetemek felelnek ezentúl a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

Mint írják, júliusban jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget. Vagyis már nem lesz előfeltétele a nyelvvizsga annak, hogy valaki megkapja főiskolai vagy egyetemi diplomáját.

Csák már akkor beszélt arról, hogy a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, egy tegnap éjjel beadott törvényjavaslatból pedig az is kiderül, hogy ezt hogyan képzelik el.

A javaslat a felsőoktatási törvényt módosítja és kimondja:

mostantól az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet megszerezzék a hallgatók.

A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt a vizsga lehetőségét is meg kell teremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is.

A lépést azzal indokolja a kormány, hogy a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. Ezért tartották célszerűnek, ha a felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.