Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét mérték szombaton
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap a Facebook-oldalán azt írta: a szombati maximumok 34-35 fok körül alakultak a legmelegebb helyeken. A Budapesttől északra elterülő Budakalászon viszont csaknem 37 fokot mértek.
Megjegyezték, hogy a budakalászi műszer elvileg pontos és szabályosan telepített, az állomás elhelyezkedéséből fakadhat a kiemelkedő érték. Gyenge déli-délkeleti áramlás esetén ugyanis a főváros keltette hősziget kissé északabbra helyeződik át, és nem a budapesti belvárosban emeli a hőmérsékletet. A hősziget-effektus ilyenkor a budakalászi mérőpont környékén eredményez 1-2 fokos hőtöbbletet. Részben hasonló okokból magas az újpesti maximum is, amely a második legmagasabb érték (35,4 fok) volt szombaton.
Kitértek arra is, hogy a Budakalászon mért adatnak azért lehet az átlagosnál nagyobb jelentősége, mert könnyen előfordulhat, hogy az idei nyáron már nem lesz magasabb hőmérséklet, amit műszerek regisztrálnak.
Az előrejelzés szerint vasárnap 30-34 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A hőség veszélye miatt jelenleg is az ország nagy részén elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Emellett többfelé zivatarveszély miatt is figyelmeztetnek.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban az MTI-nek készített elemzései szerint 2019-ben a nyár legmelegebb napja augusztus 12. volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot regisztrált az ottani állomás.
2018-ban - ahogy most - Budakalászon mérték a nyár legmagasabb hőmérsékletét: 36,6 fokot, amelyet július 29-én és augusztus 9-én mértek. 2017-ben viszont jóval magasabb volt a hőmérséklet a legmelegebb nyári napon. 2017. augusztus 4-én Kübekháza és Főnyed mérőállomásokon is 40,3 fokot rögzítettek.
Az eddigi legmagasabb mért hőmérséklet 41,9 fok volt Magyarországon, ezt 2007. július 20-án Kiskunhalason rögzítették. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.