Banki csalókra figyelmeztetnek a megyei bűnmegelőzési szakemberek
Mint írják, nem árt tudni, hogy az elkövetők leggyakrabban banki alkalmazottnak adják ki magukat, és – jellemzően – folyamatban lévő pénzügyi tranzakcióra hivatkozva telefonálnak. Ez a hívás hivatalosnak és jó szándékúnak tűnik. Jelzik, hogy éppen egy nagyobb összegű utalást látnak, és csak azt szeretnék ellenőrizni, valóban mi indítottuk-e. Hát persze hogy nem! Ilyenkor jön a rémület, a pánik. Meg kell menteni a megtakarított pénzt. Az elkövetők pont ezt a riadalmat használják ki. Azt, hogy ilyenkor elfelejtünk józanul gondolkodni. Nem figyelünk oda arra, hogy valójában nem is tudnak rólunk semmit, hogy mi a nevünk, hol lakunk, van-e egyáltalán bankszámlánk, ha igen, azt melyik hitelintézet vezeti.
Próbálkoznak, és ha nem vagyunk elég óvatosak, könnyen pórul járhatunk. A „banki alkalmazott” csak kérdez, mi pedig ijedtünkben válaszolunk. Mindenre. Olyan kérdésekre is, amelyeket a hitelintézet valódi munkatársai sohasem tennének fel.
Egy nem kívánt tranzakciót ugyanis a pénzintézet az internetbanki belépéshez szükséges azonosító, biztonsági kód, jelszó vagy a bankkártya adatai nélkül megakadályozhat. Egy bank sohasem kéri, hogy töltsünk le egy programot, illetve alkalmazást a számítógépünkre, a telefonunkra. Nem, ilyen nem fordul elő, egy pénzintézet ezeket egy sohasem kéri. Ha viszont nem figyelünk kellőképpen, ezeket az információkat mi magunk szolgáltatjuk ki a bűnözőknek. Ezek pedig olyan adatok, amelyekkel vissza lehet élni. Ha pedig megszerzik tőlünk és visszaélnek velük, abból tetemes kárunk keletkezhet.
Nem árt tisztában lenni néhány fogalommal. Mi mit jelent, mire való?
– A PIN-kód a kártyabirtokos azonosítására szolgáló, négy számjegyű kód, amelyet kizárólag ő ismerhet és használhat. Segítségével fizethetünk a különböző elektronikus terminálokon bankkártyával. (Magyarországon a kártyás vásárlásoknál – alapesetben – tizenötezer forintos értékhatárig nem kell PIN-kódot megadni.) A banki alkalmazott sohasem kéri tőlünk a PIN-kódunkat!
– A bankkártya hátoldalán található CVC/CVV kód egy biztonsági kód, amely az internetes vásárláshoz szükséges. A hitelintézetünk munkatársa ezt a biztonsági információt sem kéri, de nem is kérheti tőlünk!
– A banki limitbeállítások azt a célt szolgálják, hogy magunk határozhassuk meg, milyen értékhatárig teljesíthető a bankszámlánkról pénzügyi tranzakció. Banki alkalmazott sohasem kéri, hogy ezt módosítsuk!
– Vannak olyan programok, alkalmazások, amelyek távoli hozzáférést biztosítanak számítógépünkhöz, mobil eszközeinkhez. Ezek alapvetően hasznos dolgok. Hasznosak abban az esetben, ha biztosan ismerjük azt, aki a program, alkalmazás túloldalán áll. Ha viszont idegen személy kérésére töltünk le egy ilyen programot, alkalmazást, azzal lehet, hogy éppen egy bűnöző számára szolgáltatjuk ki magunkat, az adatainkat, akár a teljes megtakarításunkat. Banki alkalmazott sohasem kéri, hogy töltsünk le számítógépünkre vagy telefonunkra programot, alkalmazást.
De mit is tehetünk az adathalászok ellen?
Egy telefonhívás esetén nem látjuk, hogy valójában ki van a vonal túlsó végén, ezért a pénzügyi tranzakcióval, bankkártyával kapcsolatos hívásokat minden esetben kezeljük óvatosan! A hívást abban az esetben is fogadjuk gyanakvással, ha a telefonszámot ismerjük, ha a bankunk korábban már hívott minket erről a számról! Megtehetjük, hogy visszakérdezünk. Megkérdezhetjük a számlaszámunkat, az egyenlegünket vagy például az utolsó három kártyás tranzakciónkat. Ezekre a kérdésekre a csaló nem fog tudni válaszolni. Semmi esetre se lépjünk be internetbankunkba, illetve pénzintézetünk mobilalkalmazásába, ne módosítsuk limitbeállításunkat! Ne dőljünk be, ha azt kérik tőlünk, illetve javasolják, hogy egy általuk megadott „biztonsági” számlaszámra utaljuk át megtakarításunkat! Semmilyen programot, alkalmazást ne telepítsünk számítógépünkre vagy telefonunkra! Bankkártyánk adatait, illetve az sms-ben kapott kódot senkinek ne adjuk meg! Szakítsuk meg a vonalat, és hívjuk vissza hitelintézetünk központi telefonszámát!
KAPCSOLJUNK EGYBŐL!
A pénzügyi tudatosság fejlesztése és a kiberbiztonsági kockázat visszaszorítása érdekében létrehozott, KiberPajzs elnevezésű projekt honlapján, a kiberpajzs.hu oldalon a témához kapcsolódóan további információk találhatók.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.