BYD: Szombathelyen is körülnézett az európai autógyárának helyet kereső kínai óriáscég
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung meg nem nevezett, a vállalathoz közel álló források alapján azt írta múlt szombaton, hogy a vállalaton belül már megszületett a döntés. Egy kínai honlapra hivatkozva azt írták, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök október közepén a kínai Sencsenben, a BYD központjában járt, ahol találkozott Wang Chuanfu cégvezetővel. (A magyar miniszterelnök az Övezet és Út Kezdeményezés gazdasági és infrastrukturális projekt tizedik évfordulójára utazott Kínába - a látogatás elsősorban arról lett emlékezetes, hogy Orbán kétoldalú tárgyalást folytatott Putyin orosz elnökkel.)
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnöke (j) a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Európai BYD-üzem
A Reuters kérdésére a BYD kifejtette, hogy a helyszín keresése még folyamatban van, és a döntést az év végén jelentik be. A közelmúltban a német médiában megjelent hírek szerint a BYD a bezárás által fenyegetett saarlouis-i gyár iránt is érdeklődött, de más európai helyszíneken is körülnézett.
Szombathely szempontjából azért érdekes mindez, mivel sajtóinformációk szerint a BYD képviselői a város határában fekvő, úgynevezett északkeleti iparterület iránt is érdeklődtek. Dr. Nemény András polgármesterrel készített júliusi interjúnkban szó volt egy nagy kínai befektetőről - a városvezető nem nevezte meg, hogy melyik cégről van szó, a tárgyalások során ugyanis az érintetteknek titoktartási kötelezettségük van, ám azóta több hírportál is úgy kalkulált és következtetett, hogy a BYD nézte meg az új ipari parkban lévő területet, ahol egyébként a Schaeffler is új üzemet épített, amelyben elektromos gépjárművekhez gyártanak alapdarabokat és alkatrészeket.
Nemény András nyáron a cég megnevezése nélkül megerősítette, hogy tárgyaltak kínai nagy befektetővel, és az alábbiakat mondta:
- Szombathely jövője szempontjából jobban hiszek abban, hogy inkább kisebb cég jöjjön és ne olyan, amelyiknek több ezer, valószínűleg külföldi munkavállalóra lenne szüksége. Az is szempont, hogy az ipari, munkaadói portfólió minél szélesebb legyen. Úgyhogy, ha lehet választani, akkor inkább több kisebbet választanék. A kínai érdeklődő nem akkumulátorgyár, vagy hasonló típusú tevékenység, de autóipari cég, a több helyi vállalatnak nincsen ellenére, hogy jöjjenek. Fokozatosan több ezer dolgozóra lenne szüksége a cégnek, ám ez meghatározza a város jövőjét.
Szegeden (is) készül valami
Szombathely mellett a kínai óriáscég minden valószínűség más helyen is körülnézett, erre elég határozott jelek utalnak. Az Orbán-látogatás után ugyanis hatalmas mozgás indult meg Szegeden és környékén - a G7 gazdasági portál október végén arról írt, országos szinten is “jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítéssel” járó beruházásról tárgyalnak Szegeden. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a beruházókkal a szegedi városvezetésen túl Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyal. Szeged és az M43-as autópálya mellett 300 hektárnyi földterület kisajátítását kezdték meg - meg nem nevezett autóipari beruházás számára.
Botka László szegedi polgármester megerősítette a porták kérdésére, hogy tárgyalnak nagyobb beruházásról: “rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel”. A beruházás érdekében azonban a potenciális befektetőről nem árult el részleteket, azt azonban közölte, hogy nem akkumulátorgyárról van szó – korábban ugyanis ez terjedt a városban, miután egy ázsiai delegáció érkezett a kinézett területre.
A BYD a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, és jelentős európai terjeszkedést terveznek, akár két új gyárat is építenének európai uniós tagállamokban. A helyszínt még nem jelentették be, de Magyarország is a lehetséges beruházási célpontok között van, írta múlt hónap végén a g7.hu.
A tervezett beruházásra rákerestünk az amúgy nagyon jól működő szeged.hu-n, az oldalon azon egyelőre semmiféle információ nincsen a projektről.
A telex.hu azt írta a cégről A BYD Magyarországon már jelen van, komáromi gyárukban 2017 óta szerelnek össze elektromos buszokat. A német lap úgy tudja, hogy Magyaroszágon „hat számjegyű mennyiségben” állítanának elő kínai elektromos autókat. A F.A.S. azt is tudni véli, hogy a gyártás Magyarországon a berlini Tesla-gyárhoz hasonlóan nagyon gyorsan, két éven belül beindulhat. A BY világméretekben terjeszkedik, októberben autógyárat kezdett építeni Brazíliában, és egy másik mexikói gyártóhelyet is vizsgálnak.
AZ ATV a hét elején azt kérdezte Szijjártó Pétertől, volt-e olyan tárgyalás a BYD-del, hogy Magyarországra, Szegedre hozzák az elektromos autógyárukat, a miniszter azt felelte, "az egészet nem szeretném kommentálni, mert nem szoktunk ilyen híreszteléseket kommentálni. Majd ha lesz bármilyen ügyben bejelentenivalónk újabb beruházásról az ország bármely területén, azt meg fogjuk tenni." Hétfőn a BYD a parlamentben is téma volt, Tordai Bence kérdésére a miniszterelnök azt mondta, a BYD-re utalva, hogy a nagyberuházás - nem Soroksáron, hanem Dél- Magyarországon épül meg, ha sikerül megnyerni a versenyt. Elismerte, hogy valóban van versenyfutás az autóiparban, Magyarország „a Nyugattal fut versenyt”. Nem tudjuk, hogy megnyerjük-e, nyugat-európai országokkal vagyunk versenyben, például a franciákkal futunk versenyt - hangoztatta Orbán Viktor a BYD-beruházással kapcsolatban, és a szavaiból az derült ki, hogy ez decemberben dől el. |
És megjöttek BYD-modellek Magyarországra
A BYD éppen az Orbán-látogatás idejére időzítve, október közepén kezdte meg tisztán elektromos autói forgalmazását Magyarországon. Az MTI beszámolója szerint a kínai BYD autógyártó megkezdi tisztán elektromos járművei értékesítését Magyarországon, a kelet-közép-európai régióban elsőként - közölte a gyártó.
A járműveket már meg lehet rendelni, forgalmazásukat két partner kereskedő cég végzi: a Wallis Motor Dél-Pesten, míg a Duna Autó Észak-Budán nyitott bemutatótermet. A tervek szerint 2 éven belül legalább 20 kereskedésből álló hálózatot építenek ki.
Michael Shu, a BYD Europe ügyvezető igazgatója a közlemény szerint hangsúlyozta: a gyártó számára különleges jelentőséggel bír, hogy mostantól Magyarországon elektromos személyautóik hivatalosan is elérhetőek. "A BYD mélyen gyökerező tapasztalattal rendelkezik Magyarországon az itt működő BYD eBus üzletág és a komáromi gyár révén" - emelte ki.
A BYD úgy véli: versenyképes árú, korszerű elektromos járműveinek megjelenése Magyarországon fordulópontot hozhat a fenntartható közlekedésben.
A márka a magyarországi piacon három modell értékesítésével indít, ezek a fejlett elektromos járműtechnológiát és a környezettudatos megoldásokat ötvözik. Az összes új járműre 6 év vagy 150 000 kilométer garancia vonatkozik, míg az energiatároló akkumulátorra 8 év vagy 200 000 kilométer garancia érvényes. Emellett a cég 24 órás országúti segélyszolgálatot biztosít, és megkezdte egy országos szervizhálózat kiépítését - ismertetik.
A BYD (Build Your Dreams) a konnektorról tölthető, tisztán elektromos és plug-in hybrid autók (New Energy Vehicle - NEV) világelső gyártója 2022-ben mutatkozott be az európai személyautó-piacon. A márka forgalmazása eddig már 18 európai országban kezdődött meg.
Az 1995-ben akkumulátorgyártóként alapított BYD tevékenysége ma már kiterjed az autóiparra, a vasúti közlekedésre, az új energiára és az elektronikára. Több mint 30 ipari parkkal rendelkezik Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Brazíliában, Magyarországon és Indiában. A konnektorról tölthető járművekkel kapcsolatos jelenléte 6 kontinenst, több mint 70 országot és régiót, valamint több mint 400 várost fed le.
Az MTI korábbi információi szerint a BYD tavaly 6,887 millió járművet adott el, az értékesítés tavaly tekintélyes mértékben, 93 százalékkal bővült. A gyártó az autóeladások erőteljes növekedésére számít az idén is.
A BYD autóipari üzletága Magyarországon már jelen van elektromosbusz-gyártó cégével, és tervei szerint az akkumulátor üzletágban is megjelenik: júniusi bejelentés szerint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít Fóton.
BYD: iPAD-technika, 5,4 millió eladott autó
A vezess.hu így foglalta össze a BYD autóipari tevékenyéségét:
A BYD név mögött ma már az angolul jól csengő Build Your Dreams (építsd az álmaid) szlogen áll, eredetileg viszont egy utcanevet jelölt, ahol az anyacég (Yadi Electronics ) az 1990-es években működött. Akkor még talán nem gondolták, hogy hangzatosan csengő jelszavakkal fognak európaiaknak villanyautókat eladni.
Eddig persze hosszú út vezetett, az akkumulátorok gyártásával indító cég gyorsan kinőtte magát, a vasút, energetika, megújuló erőforrások, autóipar, elektronika területén van jelen a gigacég. 600 ezren dolgoznak nekik világszerte, a világ iPad-termelésének felébe kerül BYD-től származó technika.
Az autózás világába 2003-ban vágtak bele, a BYD jegyzi az első konnektoros hibrid autót, az F3DM-et, amit 15 évvel ezelőtt dobtak piacra. A cég fennállása óta több mint 5,4 millió autót gyártott valamilyen szintű hibrid vagy elektromos hajtással. Tavaly 424,06 milliárd jüanos, azaz 59,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le, forintban kifejezve ez 21 407 milliárd Ft. Összevetésképp a 2023-as magyar költségvetés kiadási főösszege 39 758,6 milliárd forint volt az idei költségvetés publikálásakor. Bődületes számok, a BYD már nem másokat követ, hanem saját fejlesztésekkel tör előre a villanyautók piacán.
A cég elektromos akkumulátorokkal foglalkozó részlege, a FinDreams Battery a világ harmadik legnagyobb elektromos járműakkumulátor-gyártója, 2022 első felében 12%-os globális piaci részesedéssel, a lítium-vas-foszfát akkumulátorokra összpontosít.
Nem ismeretlen hazánkban a BYD, hiszen a világszerte 220 ezer dolgozót foglalkoztató óriáscég az első európai buszgyárát Magyarországon építette meg 2017-ben és korábban vizsgálta annak lehetőségét, hogy autógyárat is építsen Magyarországon.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.