A társas kapcsolatok háttérbe szorulása felerősítette a függőségek nagy részét
Jelentős változásokat hoztak a korlátozó intézkedések a társadalom egészének mindennapjaiba. A bezártság, a társas kapcsolatok háttérbe szorulása felerősítette a függőségek nagy részét és újakat is előtérbe hozott. Több alkohol fogy - mutatják a felmérések. A virtuális térben töltött idő számottevő, ennek egyik következménye az online-, illetve a sorozatfüggőség. Megoldást jelenthet, ha keretet szabunk a netes jelenlétünknek - javasolja dr. Zacher Gábor. A tartós stresszhelyzet felerősíti a dohányzást is. Ugyanakkor a járványhelyzet miatt egyre többen küzdenek pszichés problémákkal, megnőtt a hangulatjavító gyógyszereket fogyasztók száma.
“A mentális egészségünket hihetetlen módon igénybe vette. Sokkal több embernek vette igénybe a mentális egészségét, mint ahánynak a szó fizikális értelmében vett fertőzés vette igénybe az egészségét, és ezzel is érdemes foglalkozni, mert a lakosság sokkal nagyobb hányada érintett mentálisan, mint azokat, akik átestek a fertőzésen, úgy, hogy voltak is természetesen tüneteik” – véli dr. Zacher Gábor.
Visszaszorult viszont az alkalmi kábítószerhasználat, ez minden bizonnyal a közösségi rendezvények tilalmának köszönhető - jegyezte meg, de hozzátette: a drogfüggők ugyanúgy fogyasztják a szereket. A szombathelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum legutóbbi ülésén a tagok határoztak a város 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó drogellenes stratégiájának kidolgozásáról.
Kelemen Krisztián, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke elmondta, hogy nagymértékben megváltoztak a kábítószerek, a fogyasztói magatartások, a szokások, illetve a terjesztői magatartások is. Ehhez kell igazítaniuk ezt az új városi stratégiát. Már csak azért is, mert a nemzeti drogellenes stratégia 2020. december 31-ével lejárt.
Szombathelyen nagyjából 150-200-an küzdenek kábítószer-problémákkal, a tervezet ennek a számnak a visszaszorítását célozza majd. Miután elkészültek a települési stratégiák, azokra alapozva dolgozzák ki a következő időszakra vonatkozó nemzeti stratégiát.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.