Drágulnak és jobban fogynak a magyar borok

Két jó évjárat után az idén is jó minőségben reménykednek a szőlőtermelők és a borászok, bár az időjárási viszontagságok miatt rendkívül vegyes a kép. A piaci feszültségeket talán némileg oldotta, hogy az utóbbi hónapokban magasabbak voltak a borárak a kül- és a belpiacon is – áll a VG cikkében.

Kiemelték, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a belföldön termelt és belföldön értékesített, földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok eladási ára a tavalyi hasonló időszakhoz képest 5 százalékkal 23,2 ezer forintra emelkedett hektoliterenként az év első felében. Az OFJ-borok feldolgozói értékesítési ára nagyobb mértékben, 14 százalékkal, hektónként 21 ezer forintra emelkedett, míg a vörös- és rozéboroké 1 százalékkal 26,4 ezer forintra csökkent.

Az exportra értékesített FN- és OFJ-borok hektoliterenkénti eladási ára az egy évvel korábbihoz viszonyítva csaknem 26 százalékkal emelkedett 2021 első hat hónapjában, 27,2 ezer forint volt. Az utóbbi kategóriában a fehérborok értékesítési ára 17 százalékkal 23,7 ezer forintra nőtt hektoliterenként, míg a vörös- és rozéborok 34 százalékkal drágulva, 27,4 ezer forintért kerültek forgalomba külföldön.

A tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára az előző év azonos időszakához viszonyítva csaknem 13 százalékkal, hektoliterenként 98,9 ezer forintra emelkedett 2021 első fél évében. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok értékesítési átlagára 1 százalékkal, 44,2 ezer forintra, a villányiaké pedig 5 százalékkal, 69,1 ezer forintra csökkent hektoliterenként ugyanebben az időszakban.

A tokaji borok exportátlagára kisebb ütemben és alacsonyabb szintre emelkedett: ezeket 3 százalékkal drágábban, hektoliterenként 60,8 ezer forintos átlagáron értékesítették. Az egri vörös- és rozéborok átlagára ugyanekkor 4 százalékkal, 52,1 ezer forintra emelkedett.

A bor-külkereskedelemről egyelőre csak az első négyhavi adatok állnak rendelkezésre, az viszont kiderül belőlük, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege – gyöngyöző bor és pezsgő nélkül – pozitív volt, de mennyiségben 27, értékben pedig 5 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakával összevetve.

A borexport mennyisége 25 százalékkal, 298,2 ezer hektoliterre, értéke 5 százalékkal, 11 milliárd forintra mérséklődött. Csökkent a borimport is, amely csaknem teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A beérkezett 17,6 ezer hektoliterből 17,3 ezer hektó volt palackos, itt 3 százalékos volt a visszaesés. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 9 százalékkal csökkenve 1 milliárd forintot tett ki.

Az idei évjáratot a fagyok nem tépázták meg, és bár a hűvös április miatt a szőlő nagyon későn indult fejlődésnek, a virágkötődésnek kedvezett az időjárás.