Egy elfeledett zseni nyomában– koszorúzás és kiállításmegnyitó Koncz János születésnapjának ünnepén
Koncz János hegedűművész 1894. november 26-án született Szombathelyen, a város pedig 46 esztendeje, 1976 óta rendez a zenész tiszteletére háromévente hegedűversenyt. Az eseményhez kapcsolódóan a XVII. Országos Koncz János Hegedűverseny megnyitója előtt ünnepélyes keretek között koszorúzták meg a versenyt szervező és helyet adó intézményben, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában Koncz János mellszobrát, Schaár Erzsébet alkotását.
Délután Dr. Gál József "a mi Janink" című könyvét mutatta be, egyben és a művész életét összefoglaló kiállítást nyitotta meg Horváth Imre karnagy. A megnyitón Simon Bulcsú, Rácné Szőke Beáta tanárnő tanítványa, a Bartók Béla Zeneiskola növendéke hegedült, Kreisler – Koncz János egyik kedvelt zeneszerzője – Siciliano című művét adta elő, zongorán kísérte Vlasitsné Kardos Éva.
Dr. Gál József helytörténész könyve – melyet korábban, a zene világnapján is bemutattak a Berzsenyi Dániel Könyvtárban – hiánypótló: Koncz János világhírű hegedűművészről ugyanis nem tudunk eleget, bár Szombathelyen (zsák)utca, Sárváron a zeneiskola viseli a nevét, valamint róla nevezték el a 3 évente megrendezésre kerülő országos versenyt. Gál József a '60-as években költözött Szombathelyre, s természetes érdeklődéssel fordult új lakóhelye múltja, különös tekintettel a benne valaha élt személyek felé – így került látókörébe Koncz János hegedűmúvész.
A szerző hangsúlyozta, nem zenetörténeti kötetet írt, hanem "embertörténetet": egy zseniális művész tragikusan rövid életútja tárul elénk a lapokról, aki Szombathelyről indult útjára, hogy meghódítsa Olaszország, Ausztria nagyszínpadait. A korabeli lapok tanusága szerint szerették a kritikusok – a kötet nagy része e kritikákat adja közre –, áradozott róla a sajtó, ám a betegség, amit egy időre legyőzött, erősebbnek bizonyult: bár a következő esztendőre negyven olaszországi és tizenöt németországi koncertre kötött szerződést, karácsony táján ismét rosszul lett. Életének 43. évében, 1937. január 16-án halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyre temették. Elhanyagolt sírjából 1986-ban exhumálták. Feleségével, Keömley Bianka énekesnővel közös sírban nyugszanak a Jáki úti temetőben.
Horváth Imre hangsúlyozta, Dr. Gál József könyvének egyik fő értéke, hogy sok korabeli fotográfiát tartalmaz, egy-kettőt ezekből kivetítettek a megnyitón, segítségükkel felidézve Koncz János szuggesztív tekintetét, Kiskar utcai lakóházát, láthattuk a művész anyakönyvi kivonatát is, valamint régi képeket társasági és baráti eseményekről, melyeken feltűnt a hegedűművész is.
A beszélgetés egyben a Bartók Béle Zeneiskola aulájában berendezett, Koncz János életének fő eseményeit bemutató kiállítás megnyitója is volt.
TP
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.