Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva

Az NMHH kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy manapság számtalan, valamilyen mentális betegséget ismertető videó található a közösségi médiában, ám ezek minősége és megbízhatósága sokszor megkérdőjelezhető, a pszichológusok mégis egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.

A jelenség alapján az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint segíteni a felhasználókat az ilyen tartalmak felismerésében – mutattak rá.

Kitértek arra is, hogy az egyes mentális betegségekről, zavarokról az interneten található, gyakran félrevezető, szenzációhajhász információk hatására a fiatalok túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük. Tovább ronthatja a helyzetüket, ha olyan virtuális közösségekhez, „buborékokhoz” csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárólag a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak – tették hozzá.

Az NMHH friss kutatását ismertetve közölték, hogy a hatóság 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluenszere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek: például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.

A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, valamint hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat.

Az eredmények rámutattak: a fiatalok majdnem fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”, 30 százalék azonban egyáltalán nem hitte el az „átverős” videóban hallottakat – ismertették. Ez arra utal, hogy a fiatalok gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat, valamint hogy nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel – olvasható a közleményben.

A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak, azaz a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát az alapján, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.

A kutatás rávilágít a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatásának fontosságára, valamint a fiatalok álhírfelismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségességére a közoktatásban – hangsúlyozták.

A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon, a videóban pedig Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél a témáról.

(MTI)

Illusztráció: Pixabay