Élet az akkugyár árnyékában - 3 év alatt 88 tonna magzatkárosító oldószer került a levegőbe Gödön

Az adatokból nyilvánvaló, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az évekig környezethasznlati engedély nélkül üzemelő akkugyár:

• a szén-dioxid mennyisége a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt;
• a belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonna került a levegőbe;
• a 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt.

Az Átlátszó írás szerint a Samsungnak 2022-ben közel 31 milliárd forint volt a nyeresége, emellett eltörpül, hogy munkavédelmi bírságra mindössze 30 millió forintot kellett fizetnie. Ez úgy lehetséges, hogy a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehetett több 10 millió forintnál, bár az eddigi súlyos munkavédelmi vétségekért a kormányhivatal elvileg magasabb összegeket – 15,5 millió, 17,7 millió és 20,7 millió forintot – állapított meg. 

Egy 2024. február 14-i rendelet már 10 millió forintról 100 millió forintra emeli a munkavédelmi bírság maximális összegét. 

De nemcsak ez az egyetlen aggasztó adat, ami a gyár egészség- és környezetkárosító hatására utal, állapítja meg a tényfeltáró cikk. Ugyanis – a SungEel Kft. akku-feldolgozó üzemeihez hasonlóan – a gödi gyárban is a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, ráadásul a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek során folyamatosan nőtt. 

A gödi Samsung-gyár Fotó: Geoplan Kft. 

Szombathely nem kér belőle

Magyarország a keleti vállalatok beruházásainak köszönhetően ma a negyedik helyen áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén, de hamarosan feljön a második helyre a globális rangsorban, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel pekingi tárgyalásán. A Kelet és Nyugat közötti, kölcsönösen előnyös együttműködésre Magyarország a legjobb példa, amely óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy a beruházások fontos találkozási pontjává váljon mindkét irányból, tette hozzá. 

Az Éljen Szombathely! frakciószövetség vezette megyeszékhely nem szeretne akkugyárat a város ipari övezetében, erről - az országban elsőként  - közgyűlési határozat is született, pár hete pedig aláírásgyűjtés is indult annak érdekében, hogy az itt élők támogatását is maguk mögött tudhassák.  

Azóta egyre többen kérik, hogy a kormány ne telepítsen akkumultorgyárat a környzetükben, így tett Tatabánya, vagy legutóbb Tiba István, Hajdúnánás fideszes országgyűlési képviselője, aki kifejezetten arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy ha fejlesztést hozna a városba, „akkumulátorgyár, illetve olyan beruházás, amely a lakosság egészségére veszélyt jelenthet, ne legyen”.

Az Orbán-kormány hazai akkumulátorgyártási stratégiája kapcsán a Magyar Közgazdasági Társaság azt állapította meg, hogy alacsony bérek, magas fluktuáció, vendégmunkások és kevés hozzáadott érték jellemzi majd.