Emelkedik az átlagos lakásbérleti díj
A jelenlegi bérleti piacon a kiemelkedően magas kereslet mellett a szűk kínálat és az egyre növekvő bérletidíjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést - jelezték.
A fővárosban továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 ezer forint fölé emelkedik majd, de a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetők a kiadások. Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum a 130-150 ezer forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie - írták.
Az ingatlanpiaci szakértő cég felhívja a figyelmet, hogy a kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül. A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője rámutatott: kiemelten fontos nem csak a lakásvásárlás, de az albérletkeresés során is, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása.
Az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novemberben lép életbe, azonban még a nyáron vagy az ősszel kötött szerződések esetén, a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nem csak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát - emelik ki.
A közleményben megjegyezték: érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.
"A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd" - tanácsolta a Duna House szakértője.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.