"Érzek és dolgozom, dolgozom és érzek" - Balló Lászlóval legújabb verseskötetéről beszélgettünk

A Boldogság kötetben hány év anyagát, „szerelmetes verseit” állította össze?

Ebben a kötetben az elmúlt másfél év új szerelmetes verstermése olvasható. Néhány korábbi költemény is található a könyvben, ezek egy-egy szép fotóval társítva mindig egy új kis fejezetet nyitnak. Ezzel a könyvvel lezárul egy nagy korszak, a továbbiakban, budapesti kiadóm, Fazakas István elképzelései szerint az elmúlt évek, illetve a következő időszak újabb verseit fogom szerepeltetni, amelyek a régi időket, kezdésem témáit, hangütését és stílusát fogják idézni.

Elárulja, miért a kérdőjel a szerelmetes versek alcím után?

Az utóbbi hónapokban több fórumon jöttek szóba a szerelmes versek, sőt: általában a poézis létrejöttének egyik legnagyobb titkaként a múzsa személye, léte, avagy nem léte, titkok, intimitások és találgatások özönével. Így volt ez a Balló és Barátai Versbarát Szalon nyárköszöntő rendezvényén is – dr. Czetter Ibolya egy csodálatos világra kacsintott rá tudományos bevezetőjében –, de legújabb könyvem apropóján is szóba hoztam. Felolvastam a Glóriát (pontosabban a Dal Glória fogantatásáról című versemet), aki körül nem a szerelem, hanem a poétika titkai lengedeznek. Glória egy dactilus. Egy kattogás, ahogyan zakatol a gödöllői HÉV (hév???) Felidéztem az ihletett pillanatot, amikor leszálltam Ilonatelepnél,...leültem a várópadra, és néhány perc múlva, amikor begördült a következő szerelvény, addigra Glória megváltozott egészen. Testet öltött egy kellemes dallamú versben, és asszonnyá lett, gyönyörű dactilusok emelték vállukra...és életre kelt, hullámzott a teste, amint ritmikusan lépkedtek vele.

Hús-vér múzsa/múzsák ihlették a verseket?

Elhamarkodtam az iménti választ, mert abban szinte már erre a kérdésre is választ adtam,...azért hozzá kell tennem: maga az élet is egy fikció, örök alkuban vagyunk a sorssal, úgy tűnik, lazák vagyunk vele, ő pedig gáláns, ám kegyetlen olykor. Nos, ha a múzsa hús-vér, akkor a szerelem is az, az ilyen szerelem szülte költészet pedig nem igazán lehet szerelmetes, inkább frivol, kihívó, szókimondó, erotikus, távolról sem decens, avagy vonzó lírai lelkek számára......Semmiképpen se a múzsa kedvence ez a költészet.

Mely magyar költők szerelmes verseit értékeli különösen nagyra? 

Nem a szerelmes verseken keresztül kerülnek közel hozzám legkedvesebb költőim, hanem a módtól, ahogyan nagyon diszkréten feltárják érző lényüket, a teljes szerelmet, amellyel a földkerekséget szeretnék átölelni. Elsősorban Szép Ernő költői világa ilyen, de Heltai Jenőtől Zelk Zoltánig és Kassák Lajosig elég sok nevet említhetnék, akikre nem is gondolna a verskedvelő lélek archetípusa...A legnagyobbak pedig nem árnyalják, hanem definiálják azt, amiről érezni akarunk. 

Mit, miféle szerelemfelfogást képvisel a Boldogság kötet a magyar irodalmi kánonban?

Az én költészetem engem képvisel, azt, hogy egyáltalán be fog-e kerülni bármiféle „kánonba”, nem tisztem megtippelni. Érzek és dolgozom, dolgozom és érzek...Ha olvasóm azt érzi, amit én, nem dolgoztam hiába. 

Csodálatos fotókat tartalmaz a kötet. Mit lehet ezekről tudnia az olvasónak?

Egyszer a szombathelyi zsibvásáron, vasárnap hajnali ötkor, nyitáskor egy banánosládányi régi képeslapot hozott be valaki Sárvárról. Szinte kivétel nélkül 20. század eleji postaforgalmi képeslapok voltak, jó állapotban, jó tartással. Ezek legnagyobb részét megvettem egy tételben, és ezzel képzetesen máris ott ültek könyvespolcomon a szerelmetes kötetek (amelyeket a főváros még jobban szeret, mint szeretett szülővárosom...). Lehet, hogy őtőlük éledt fel bennem a réges-régi Szombathely, de legalábbis a gyermekkori érzelmi hullámtáncok mindenképpen... Nagyon szeretem ezeket a 120 éves Hölgyeményeket, rákacsintanak kissé avittas attitűdömre, és máris minden a helyére kerül…
...és máris indulhat a nyomdába a szépséges és módfelett díszes társaság, a címlapon az elképesztően magas színvonalú fotóval, a káprázatos minőséggel, amely bámulatba ejt: már 120 évvel ezelőtt létezett ilyen zseniális fotótechnika? 

Tar Patrícia

Fotó: Nagy Jácint