Év vasi embere 2023: mutatjuk a 10 jelöltet, lehet szavazni a közönségdíjasra

A választás első körében a Vas Megyei Közgyűlés és a Vas Megyéért Egyesület által felkért kuratórium kiválasztott 10 személyt, akik közül második körben titkos szavazással döntenek majd a megválasztott személyről.

Az eredményt hagyományosan a megyebálon szokták bejelenteni, ezt azonban 2024-ben sem rendezik meg, így január 11-én ismertetik majd a közönség választottját, későbbiekben pedig ünnepélyes keretek között adják át a díjakat Vármegyeházán.

A tíz jelölt bemutatása megtalálható Vas megye Facebook-oldalán, a közönségdíjasra szavazni pedig a jelöltet bemutató videó lájkolásával lehet.

Benkő Sándor  fotóriporter, fotóművész

1954. december 31-én született. Eredetileg geodéziát végzett, felesége inspirációjának hatására fogta meg a fényképezőgépet, feladva másik hobbiját, a fafaragást.
1983-tól harminc éven dolgozott a Vas Népénél. Alapítója volt a rendszerváltás előtt, 1989-ben létrehozott Tér-Kép című független hetilapnak. A Vas megyei események dokumentálása mellett megjárta a délszláv háborút és dolgozott Romániában, az ottani forradalom idején is.
 

2004-ben, a körmendi cipőgyár bezárásakor készült az „Utolsó nap a tűzősoron” képsorozatával Magyar Sajtófotó nagydíjat nyert. A szombathelyi Médiaközpontban majd a városi kabinetben töltötte 2018-as nyugdíjazása előtti éveit. 41 éven át volt hivatásos fotós, fotóriporter. A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya Arany Kamera-díjjal ismerte el életművét. Ezt eddig hatan vehették át.

A szó szoros értelmében fotóriporterként dolgozott. Képei nem csak illusztrálták a történéseket, de a fotós témaérzékenységének, kiváló szemének köszönhetően plusz tartalmat is hordoztak, önmagukban meséltek a témáról. Benkő Sándor augusztus 20-án a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át a Köztársasági Elnöktől.

Dr. Bariska István középiskolai tanár, okleveles levéltáros
 

Dr. Bariska István 1943. február 12-én született Szombathelyen, az idén ünnepelte 80. születésnapját 1966-tól 1970-ig a Kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium tanára, 1970-2006 között a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának vezetője. 1971-től, ill. 1983-tól Német nyelven két nemzetközi történész-konferencia (Mogersdorfi Kultúrtörténeti Szimpozion, Szalónaki Beszélgetések) résztvevője és előadója.

1976-ban Budapesten egyetemi doktori címet, 2002-ben Debrecenben PhD fokozatot szerzett. 1985-2002 között a Szombathelyi Tanárképző Intézet megbízott előadója. 1985-1986-ban társszerkesztője a Budapest Fővárosi Levéltár által kiadott török kori forrásoknak. 1971-2022 között 15 önálló kötet és ezekkel együtt 401 publikáció szerzője. Hazai és nemzetközi szinten elismert levéltáros-történész, főbb kutatási területe a nyugat-magyarországi és kelet-ausztriai kormányzat, város- és kultúrtörténet a 15-17. században. 1999-től munkatársa a Kőszeg Művészettörténeti Topográfia c. országos projektnek és ettől az évtől a Kőszeg díszpolgára cím birtokosa.

Szauer Ágoston tanár, költő, író
 

Szauer Ágoston Pápán született, közel negyven éve Szombathelyen él. 1988-ban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, 1998-ban a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett magyartanári diplomát. Előbb hét évig Gencsapátiban tanított, 1995-től a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára. Talán sok diákja nem tudja, hogy többkötetes szerző. Első szépirodalmi munkái 1986-ban jelentek meg, azóta rendszeresen publikál folyóiratokban, főként verseket, 1991-ben adták ki a Két háború című regényét. Számos irodalmi pályázaton nyert előkelő helyezéseket, díjakat. 1999 óta tagja a Magyar Írószövetségnek.

Távcsövével gyakran fürkészi az eget, tagja a Magyar Csillagászok Egyesületének. Szeret ég és föld viszonylatában gondolkodni, figyelemmel kíséri az üstökösök és a kisbolygók mozgását, a meteorrajok érkezését, élményeit és tapasztalatait örömmel osztja meg az iskolai tehetségnapon vagy a Kutatók éjszakáján.

A mestertanári fokozattal is rendelkező Szauer Ágoston mindig nagy figyelemmel, lelkiismeretesen igazgatja diákjait pályájuk rögös útjának legfontosabb lépéseinél. Ma már elmondható, hogy száznál is több egyetemi hallgatót segített át a legnehezebb időszakon, s adott számukra bőséges útravalót. 
Nős, két gyermek édesapja. 2022-től az ELTE Pedagógusképzésért Díj és a Vas Megyei Prima Díj birtokosa.

Nagy Márta bábművészeti vezető

Nagy Márta bábművészeti vezető Celldömölkön 40 éve alapította a Tücsök Bábcsoportot, később a Kemenesaljai MK-ban a felnőtt tagozata is lett (Ultraviolák). A gyermekcsoportot helyi vállalat Segítő Alapítványa támogatja, a felnőtt csoport, melyben generációk játszanak együtt, az előadások bevételéből tudják fejleszteni. 

Mára már nyugdíjas, önkéntesként dolgozik az iskolában és a kultúrházban. Igazolt, hogy a bábjátékos gyerekek kreatívabbak, jobb a memóriájuk, a beszédkészségük, fejlettebb a kooperatív képességük, mint a társaiké. Számos hazai és nemzetközi díjjal rendelkeznek. Műsoraikkal bejárják a vármegye apró falvait. Idegen nyelvek gyakorlására is használják e műfajt. (angol-német drámafesztiválok) Osztrák Televízió MINI ZIB műsorában-, Nemzetközi Eszperantó Bábfesztivál Zágrábban, 1. díj-, a Kínai Televízió interjúja. Az MTV „Játsszunk Bábszínházat!”-, az RTL Klub „Hungary’s got talent”-, Salgótarján animációs filmszemle- az egri országos fesztivál-, Bp a Kolibri-, Harlekin Bábszínházba-, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház hívták a Tücsök és az Ultraviolák csoportot. Pagnaccói néptáncosokkal a két város közti testvérvárosi kapcsolatot segítették. Jelenleg Lázár Ervin: A hazudós egér c. mesejátékát próbálják.

Dr. Engert Zoltán Vendel urológus, főorvos

Dr. Engert Zoltán Vendel urológus, 2001 óta a Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosa, 14 éve a kórház stratégiai igazgatója. Urológiából, később katasztrófaorvostanból szakvizsgázott, majd tudományos fokozatot szerzett. T

agja a Német, vezetőségi tagja a Magyar Urológus Társaságnak. A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, orvos-közgazdász és egészségügyi menedzser képzettséggel is rendelkezik. Neves professzorok mellett bővítette műtéti és terápiás ismereteit Ulmban, Koppenhágában és Linzben. Mindez hozzájárult az általa vezetett osztály magas színvonalú munkájához, új módszerek bevezetéséhez. Meghonosította azt a Németországban elsajátított speciális műtéti technikát, amelyet hólyagdaganatos betegek operációjánál alkalmaznak sikerrel. Kollégáival együtt előnyben részesítik a gyorsabb felépüléssel járó, kis behatolással végzett laparoszkópos műtéteket, folyamatosan fejlesztik az endoszkópos vizsgálatokat és bevezették a lézeres kőzúzást.

Munkásságát 2023-ban Magyar Érdemrend Lovagkereszttel ismerte el a köztársasági elnök. Több évtizedes gyógyító tevékenységéért Szombathely városától és a Vas Megyei Önkormányzattól életműdíjat kapott. Fáradhatatlanul végzett kórházi munkája mellett újabb 3 évig az országos urológus szakfelügyelői feladatot is ellátja.

Halász Bence kalapácsvető

Halász Bence Kiskunhalason született 1997. augusztus 4-én. A kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes magyar kalapácsvető a szombathelyi Dobó SE kiválósága.

Mesterei: Németh Zsolt és Németh László. 2014-ben az év magyar ifjúsági atlétája, 2015-ben és 2016-ban az év magyar junior atlétája, utóbbi évben az év magyar utánpótlás sportolója címet is elnyerte. 2017-ben az év magyar utánpótlás atlétájává választották, majd négy alkalommal, 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben elnyerte az év magyar atlétája címet.
Az elmúlt hét évben folyamatosan ő a magyar bajnok kalapácsvetésben. Egyéni csúcsa 80,92 m, amit 2022-ben, a Münchenben rendezett Európa Bajnokságon ért el. 2023 júliusában a szombathelyi Németh Pál-emléknap versenyén olimpiai A-szintet dobott (78,27).

A 2023-ban, Budapesten rendezett világbajnokságon bronzérmet szerzett, élete eddigi második legjobb dobásával, 80,82 méterrel.  Ezzel ő lett a legeredményesebb magyar atléta a hazai rendezésű világbajnokságon.
Ezt követően Halász Bence úgy nyilatkozott, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnokként akarja befejezni pályafutását.

Dr. Jáger László sebész, főorvos
 

Dr. Jáger László a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett, azóta a Markusovszky Kórház Általános Ér- és Plasztikai Sebészeti Osztályán dolgozik. 2012-ben vezérigazgatói dicséretben részesült, 2015-ben elnyerte a Kórház Kiváló Orvosa-díjat. 2016-ban adjunktusi, majd 2021-ben főorvosi kinevezést kapott. Jelenleg a Sebészeti Osztály osztályvezető-helyettes főorvosa.

Az általános sebészetben széles skálán operál, speciális szakterülete a coloproctologia. A benignus proctológiai esetek széles spektruma mellett foglalkozik az aspecifikus gyulladásos bélbetegségek kezelésével is. Műtéteinek döntő részét a colorectalis daganatok sebészeti kezelése teszi ki. Ezen betegségcsoport preoperatív kivizsgálását új alapokra helyezte rendszeres adekvát rectoscopos vizsgálatokkal. Jelentős eredményeket ért el az úgynevezett végbél záróizom megtartásos daganat sebészeti műtétek bevezetésében. Személyéhez kötődik, hogy Szombathelyen is lényegében rutin műtétté váltak a colorectalis sebészeti laparoscopos beavatkozások. Részt vesz egyes betegek speciális után követésében is. Feladatának tekinti a fiatal sebész kollégák képzését. 2023-ban munkásságát Kiemelkedő Egészségügyi Munkáért díjjal ismerték el.

Kukor Ferenc tanár

Kukor Ferenc Szentgotthárdon született, történelem szakos tanár. Diplomáit a BDTF-en, valamint Debrecenben szerezte. Dolgozott a Jurisics Miklós Gimnáziumban és a Herman Ottó szakképző iskolában. 1999 óta a Bolyai Gyakorló Gimnázium tanára, 2010 óta igazgatóhelyettese. 

Az elmúlt évtizedekben több tanítványát segítette sikeres szerepléshez az országos történelemversenyeken. Szervezője a tanári közösségeknek, a bolyais élménynapoknak, a Bolyai iskolák nemzetközi találkozójának, valamint a nemzeti ünnepi megemlékezéseknek intézményében és Zoboralján. Két évtizedes testvérkapcsolatot épített ki felvidéki és erdélyi iskolákkal, évente 100-150 diák élményszerű utazását koordinálja a Kárpát-medencében. Kezdeményező szerepet vállalt Esterházy János kultuszának ápolásában - Szombathelyen konferenciákat szervezett, Alsóbodokon diákvetélkedőket állított össze, s kollégáival közreműködött a felvidéki mártír politikus emlékmúzeumának megszületésében is. 2012-ben Zoboralja Díjban részesült. 

Kiemelt feladatának tartja a nemzeti és helyi identitás erősítését a vasi fiatalok körében, előadásokat tart, publikál, vetélkedőket állít össze e célból. Társszerzőként több ismeretterjesztő művet, valamint szombathelyi és Vas megyei útikönyvet írt. A szombathelyi civil szervezetek közül elnöke a Rákóczi Szövetség helyi és bolyais szervezetének, tagja a Honderű Asztaltársaságnak, szervezi a február 25-i, valamint a november 4-i emléknapokat a megyeszékhelyen.

Dr. Nagyváradi Katalin egyetemi adjunktus

Dr. Nagyváradi Katalin tizenhét éve tanít a szombathelyi felsőoktatásban, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa. PhD fokozatát 2018-ban szerezte meg, fő kutatási területe a gyógytestnevelés és az úszásoktatás módszertani kérdései. A rekreáció területén is számos publikációja jelent meg elismert szaklapokban. Rendszeres bírálója doktori értekezéseknek, OTDK dolgozatoknak, szakcikkeknek és egyetemi jegyzeteknek. 

Sokoldalú, aktív szakmai tevékenységével nagy szerepet vállalt a rekreáció és egészségfejlesztés szak szombathelyi elindításában, a gyakorlati képzés kialakításában, majd működésében. Jelenleg a gyógytestnevelő tanár szak szakfelelőse, vezető szerepe van annak minden reformjában, a speciális szakmai gyakorlatok összeállításában, megszervezésében és vezetésében. 

Oktató munkájának magas színvonalú végzéséhez folyamatosan képezi magát, sítáborvezetői, vízi túravezetői végzettségeket is szerzett. Kidolgozója és oktatója számos pedagógus továbbképzésnek, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke, a Recreation tudományos magazin ’Rekreációs edzés’- rovatvezetője, Magyar Sporttudományi Társaság tagja. A Magyar Úszó Szövetség felkérésére az Úszó Nemzet Programban az Észak-nyugat Dunántúli oktatás módszertani ellenőri feladatait is ellátja.

Takács Zoltán Bálint történész, muzeológus

Takács Zoltán Bálint a magyarok korai történetével kezdett, majd a huszárokkal folytatta, végül a bajorokkal ismerkedett, hogy most Sárvár múltjával foglalkozzon. 

Két évtizeddel ezelőtt kezdett el dolgozni a Nádasdy Ferenc Múzeumban és azóta minden nap megcsodálja a sárvári vár szépségeit. Élete egyik szerencséjének tartja, hogy itt töltheti életét. Talán ezért szeretik hallgatni előadásait egy tárlatvezetésen, vagy a múzeumok éjszakáján. Nem riad vissza a hirtelen jött ötletektől, vallja, hogy sokszor azokból születnek a legjobb dolgok. Mint egykor a honfoglalásával kapcsolatos felvetésénél, miszerint érdemes átgondolni, hogyan is történt a magyarok Kárpát-medencébe érkezése. Vagy a múzeum új állandó kiállításának a tervezése idején, melynek eredményeként egy nemzetközileg is jegyzett huszárkiállítás jött létre. Több mint fél évtizede pedig munkatársaival, akikre nagyon büszke, szervezi Sárvár kulturális életét, a nagy sikerű programokat, bemutatókat. 
Nagy hangsúlyt helyez a város közösségi életének a szervezésére is, ugyanis a helyi kisebb-nagyobb csoportokban, a működő közösségekben látja Sárvár jövőjének a zálogát. A szíve közepén családja mellett a vár áll, ahová minden sárvári út vezet.