Ez csak egy stand up - Mérő László a Savaria moziban

Mérő László a Savaria moziban, mint az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora tartott előadást: Az elvek csapodár természete című program stand up-nak talán nevezhető volt, a tudományos jelzőt azért vitatnánk – a végén levont következtetéshez (miszerint az elvekhez szigorú logika mentén ragaszkodni néha életveszélyes, s amikor nem cél, hogy pontosan értsék mondanivalónkat, megmutatkozik csapodár természetük) kacskaringós, néhol erőltetett érvekkel és példákkal megtámogatott úton jutottunk el. Be kell vallani, elmaradt az AHA-élmény.

Az egyforintos lány
Mérő klasszikus retorikai fogásként személyes példával kezdi az estet, a sztorihoz többször visszatér: egyetemistaként egy buliban „csobbantak egymásra” egy lánnyal, aki azt állította, ő az aktusra csak pénzért hajlandó – Mérő elve viszont az volt, hogy nem fizet szexért. Beszélgetésük során született kompromisszum: a lány egy forintért is hajlandó volt az együttlétre, Mérő nagyobb árat fizetett azzal, hogy feladta az elvét. 

Hogy is van ez az elvekkel?
Tette fel a kérdést a forint ünnepélyes átadása után, s a Savaria moziban is. – A lány valószínűleg nem volt profi, csak nem akarta, hogy egymásba szeressünk („Egy kurvába nem szeret bele az ember”) – reflektál az ifjúkori kalandra Mérő, arra azonban, hogy ő miért adta fel az elvét, nem: persze, tudjuk a választ, de annyira bagatell, hogy már a példát sem érezzük adekvátnak a téma (azaz az elvek szilárdsága) szempontjából, még akkor sem, ha irodalmi analógiaként a kivetítőn feltűnik Marquez Szerelem kolera idején című regénye: „Florentino Ariza őmiatta szegte meg azt a szent elvét, hogy szerelemért nem fizet, de Andrea Varón is megszegte a magáét: azt, hogy ingyen még az urával se csinálja..." 

A miniszterelnök kedvenc könyve
A párhuzamot értjük, s még reménykedünk egy izgalmas elmefutásban, ám ekkor Yuval Noah Harari Homo deus című regényére terelődik a szó, amiről kiderül, Orbán azt nyilatkozta, a kedvenc könyve, Mérő rögtön cáfol: a nyilatkozatból épp az derül ki, hogy a miniszterelnök nem olvasta az izraeli író művét, ahogy az sem véletlen, hogy Harari nem fogadta el a Mathias Corvinus Collegium meghívását. Mérő itt elmondja, ő mindig ellenszenvet érzett az izmusok iránt (a gondolatmenet arra enged következtetni, az elvekhez való szigorú ragaszkodás manifesztációi ezek Mérő olvasatában), a nudizmus, a turizmus és az esperantizmus kerül szóba, kicsit stand up-os-viccesen, a következtetés csupán annyi, hogy nem szabad, hogy az izmusok (értsd elvek) nagyon eluralkodjanak rajtunk.

„Bennem sosem volt elhivatottság”
Sterczer Hilda, Erőss Zsolt hegymászó özvegye is szóba kerül, aki a Makalu csúcsától 30 méterre fordult vissza, talán ennek köszönheti, hogy még él, mondja Mérő, itt azért elgondolkozunk, hiszen ennél bonyolultabb az emberi célok, életutak értékelése, és a hegymászónő valószínűleg nem az elveit adta fel a Himalájában, aztán Mérő megint elmeséli, hogy benne soha nem volt elhivatottság, éppen ezért került bele jezsuita tanoncok filmjébe, mint ellenpélda. Van, akinek nem adatott meg, hogy nagy álmai legyenek, sokakat nyomorítottak meg azzal, hogy azt szajkózták nekik: Legyen egy álmod, és valósítsd meg! Mérő szerint ezért zseniális – A kőszívű ember fiaival szemben – a Harry Potter, mert a főhősnek magától alakul a sorsa, kvázi sodródik, de végül normális családapaként fejezi be a sztorit.

Megint Freud, és a pajzán népdalok
A freudi elszólásokra terelődik a szó, Mérő hosszasan ismerteti egy egyetemi kecskerímes kísérletüket, a lényeg, hogy ismét bizonyítást nyert, a tudattalan elszólás létezik, és a (kísérleti) környezet által a hibalehetőségek tervezhetők (például erotikus hangulatú környezetben gyakrabban keverjük össze például a „facér kar” szópár kezdőbetűit). Az előadás talán legkínosabb része a magyar népdalok erotikus tartalmaiból való szemelgetés: egyrészt azért, mert lerágott csont, másrészt azért, mert többnyire felszínes és degradáló túlkapás (értsd: belemagyarázás): ezt a látens kritikát az előadó úgy kívánja tompítani, hogy többször hangsúlyozza, „mindenki azt érti a szövegekben, ami őt foglalkoztatja, amivel dolga van, nem kell, hogy az avatatlan is értse”. Ez azért, valljuk be, a káosz felé vezető kapu, főként, amikor elhangzik, hogy az Érik a szőlő fiatal férfiak homoerotikus aktusáról, a Fölszállott a páva anális aktusról (is) szól – ezen a ponton hálát adunk, hogy az avatatlanok közé tartozunk.

Ne parázz!
Elveszik a fonál, aztán „Az elvekkel rendszeresen felhagyunk, különben elviselhetetlen lenne a világ” mondatnál újra megtaláljuk. – Csak a matematikában kell egyértelműnek, ellentmondásmentesnek lenni, az emberi gondolkodás nem ilyen, rugalmasnak kell lennünk. A kőtáblák megvannak, de mindent újra kell értékelni, a hatodik parancsolat is Ne parázz!-ra redukálódott napjainkra – mondja Mérő, végezetül levonja a bevezetőnkben említett konklúziót, mi pedig biztatjuk magunkat, hogy ez csak egy stand up.

Tp

Fotó:Nagy Jácint